azon morfondírozok itt migrénes-semmiresemvagyokjó állapotomban, miután egy egész napos gyalogtúra után hazaestem végre marseille-ből (ha még nem posztoltam volna valami kétségbeesettet, valami hatodik hete nincs tömegközlekedés), hogy ugyan kijárási tilalom már nincs, de rendkívüli állapot még igen, olvasom a külügyminisztérium intését is, hova ne tévedjen be magyar állampolgár, többek között ugyebár marseille egyes negyedeibe se, szegény anyut is hatszor megnyugtatom a telefonba, micsoda időket élek, igazán. aztán gyorsan gyártok egy listát az újabb vakfoltra került urakról és hölgyekről, gyűlnek szépen.
na. jelentem. itt nem ég semmi. nem is égett. és ne legyek szakállal megáldott próféta, de nem is fog. és nem azért, mert olyan qrva jó itt élni. és tényleg ne nagyon tessenek az északi negyedbe menni. de tüzek itt nem lesznek. (legfeljebb ha én rakok egyet a magyar sajtótermékekből, de azt a helyiek nem fognák, az érintettek meg nem látnák.) egyrészt mer' ez itt marseille, on craint dégun,* és nem szeressük, ha párizsból mondják meg, most mit kell csinálni. másrészt mer' itt hagyománya van a mindenféle kultúrák keveredésének, kikötőváros, vazze, még az om játékosvásárlásaiban is ez motoszkál, és társul hozzá egy jó adag baloldali-szindikalista tudat is, újabb csavarnak, színt adni a löpenes tarolásnak. és itt a banlieu nemlétező kategória, minden gázosabb kerületből simán elérhető a városközpont, akár gyalog is, nincs gettó, külön nyelv, noha van minden más, munkanélküliség, diszkrimináció, erőszak.
és én most kicsit beleszerettem marseillebe és kiábrándultam otthonhagyott dolgokból, mert az égő kocsikon sopánkodó vasaltöltönyös diskurzus elfelejt mindent, ami megmentett itt valamit a veszni látszó böcsületből, miközben úgy lóg ki a szájából a jóltáplált rasszizmus, mint egy titokban tövig rágott cupák.
* ez meg szomjasnak, finom tájszólás.
na. jelentem. itt nem ég semmi. nem is égett. és ne legyek szakállal megáldott próféta, de nem is fog. és nem azért, mert olyan qrva jó itt élni. és tényleg ne nagyon tessenek az északi negyedbe menni. de tüzek itt nem lesznek. (legfeljebb ha én rakok egyet a magyar sajtótermékekből, de azt a helyiek nem fognák, az érintettek meg nem látnák.) egyrészt mer' ez itt marseille, on craint dégun,* és nem szeressük, ha párizsból mondják meg, most mit kell csinálni. másrészt mer' itt hagyománya van a mindenféle kultúrák keveredésének, kikötőváros, vazze, még az om játékosvásárlásaiban is ez motoszkál, és társul hozzá egy jó adag baloldali-szindikalista tudat is, újabb csavarnak, színt adni a löpenes tarolásnak. és itt a banlieu nemlétező kategória, minden gázosabb kerületből simán elérhető a városközpont, akár gyalog is, nincs gettó, külön nyelv, noha van minden más, munkanélküliség, diszkrimináció, erőszak.
és én most kicsit beleszerettem marseillebe és kiábrándultam otthonhagyott dolgokból, mert az égő kocsikon sopánkodó vasaltöltönyös diskurzus elfelejt mindent, ami megmentett itt valamit a veszni látszó böcsületből, miközben úgy lóg ki a szájából a jóltáplált rasszizmus, mint egy titokban tövig rágott cupák.
* ez meg szomjasnak, finom tájszólás.
6 megjegyzés:
ez majd ki robbant, olyan gyorsan pergett. jol jon ez az almatag delutanba. csak ha lehetne kerni magyar forditast a francia slang es nem slang kifejezesekre. koszimuszi.
te, mar most latom, hogy a disszertaciod is pereg es pattog mint egy jol elutott teniszlabda. basszus, adok majd emailcimet, hogy feltarhasd a nagy titkot, mert mar fur a kivancsisag.
mommmeg, mit jelent, lécciléccilécci.
valami ilyesmik miatt nem féltem, hogy ott mi van. mert régi emlékeimből pont valami ilyesmi derengett. hogy nem csoda, hogy lyonban gyújtogatnak, de marseille mintha cakkumpakk nyíltan színes lenne, szóval, hogy nincs ketrecbe zárva a vad.
de jó volt olvasni, hogy tényleg.
én ma itt a rádióba áradásról hallottam, de csak aszonták, dél-fr o. és azért az így elég nagy, és ti ezek szerint nem estek bele.
szóval a dégun feladja a leckét, nincs hozzá forrásom.
ja meg, hát bazmeg, ami a magyar médiát illeti, az most a new orleans-i menetnél is elkeserítőbb. már ott is világos volt, hogy a magyar "liberális" osztályalapon rasszista, de most már ordít. hogy kéjjel nyúlnak a demagóg példákhoz ("iskolát is felgyújtottak!!!!"--pfff, mintha nem az iskola lenne az egész helyzet egyik fő alappillére), hogy aztán megállhassanak a helyzet elemzése előtt. határozottan megnyugtat, hogy legalább ott vannak normálisabb hangok.
nemtom, engem ez az ertelmisegi inkubator jo ideje taszit mar, eleinte videkikent eltem meg a pesti vilaglatas hatarait, aztan buzikent, mosmeg bevandorlokent, es nem is igazan lepodom meg reakciokon, de ebben van valami, ami roppant duhit. eccer talan indulatok nelkul is ossze birom rakni, mi. (a masik oldal szelsoseges almoralistai is, perszepersze, nem mentek, csak nyakon ragadok.)
a dégun helyi specialitas, lehet, hogy eccer beszerzek egy marseillei-francia szotarat. azt jelentene nehezkes magyaritasban, hogy senkitol se felunk, lasd on craint personne
gyerekek, ez gusztustalan, hogy ilyenekkel dobalodznak, hogy "es meg hozza egy iskolat is felgyujtottak". ez igen disznosag. szepen suttyomban, mindenfele paternalista demoagogiaba csomagoljak az alattomos, de kitorni akaro, rasszizmusukat. mint amikor itt a katrina utan az elso heten minden felvetelen egy felmeztelen feka ferfi izmos hatat, karjat, testet latthatuk akcioban, amint tevet "lop", tobbi testverevel elarasztja az utcat szaladva a lopott tevevel, aztan rogton bevag egy kepe tele szemettel, vizzel, szutyokkal, romlassal, szoval mukodtek itt is a kepzeletek, fekete-feher es mas binaris diskurzusok, minthogyha eddig nem feltunk volna azoktol a primitiv nepektol.
Megjegyzés küldése