boybeater aka marcelle 7

tadaaaam... és még pisztoly sem kell a tikkhez.
(és láthatóan képminőség sem.)

j_f

izé. teljesen kész... lurking üzemmód bezár. legalábbis megpróbálom. mondjuk nem lesz egyszerű, mindig elkábulok, ha megszólal franciául.

napi abszurd

izé. visszaestem. pedig már úgy tűnt, a "holnap átolvasom a kész fejezeteket" fogadalomból "ma átolvasom a kész fejezeteket" elhatározás lett. aztán öt méteren egészen váratlanul sárga golflabdák untatták a bogue-okat (voltak mendole-ok is, meg egy halom castagnole, és most így az is egész biztos, hogy legközelebb pesten járván mégiscsak rászánom magam arra a földközi tenger élővilága blabla könyvre, ami a váci utcai padis boltban szomorkodott, mert képtelen dolog ez a megnevezhetetlenség), és erről persze eszembe jutott a quasi-delfin, és ezekután persze lehetetlen volt a homokban hagyni a golflabdákat, egész pontosan egy fél tucatot. hazaérvén meg a fejezetek helyett lurking üzemmódban ilyen baromságokon legeltetem a szemem. hah. 1:10 és 1:14 között pölö morogni szoktam, leginkább. d snarker vacakol néha a SGALGG címkével, ez is megérdemelne egyet.

boybeater aka marcelle 5

"ez szép, ezt lefényképezem"... vagy nem ugyanazon az estimesén nőttünk fel?

mi is van még? ja persze, bezár a bazár. olimpia-bojkottomat és turistaundoromat rendeztük, irány a hegyek, ide nekünk az összes záport-zivatart. inkább, mint a tengeri csillagokat tucatszámra levadászó turista barmokat, akik gyerekkorból visszamaradt szadizmusukhoz kényelmes méretű trófeát választottak. uh. és még büszkék is a heroizmusra, ahogy az 1,40-ből kikapják a roppant fürge és veszélyes jószágokat, a frissen vett szigonnyal...
maradék peking-dilemmám is egy csapásra megoldódott, két hétig nem sok közünk lesz az elektromos civilizációhoz. hát. torrpedo áldelfint se látom majd, de hát mindennek van ára, ugyebár. azért tessenek szurkolni neki helyettem is, ha már. (és jóbarátunk a youtube is, de psszt.) és valamennyire nekem is, ne tegeződjek le a szlovén medvékkel...

good thing my name isn't shirley.

az asztronómia igenis szexi. szégyenszemre erre csak most jöttem rá, pedig s mióta nyüstöl, még a hegyekbe is felvittük a teleszkópot, sőt a szakkörrel is rohangáltunk valamelyest, de engem valahogy jobban lekötöttek a táborhelyen átcsörtető vaddisznókölykök... hát. s most ezerrel tervezi a tíznapos sátorozós vakációt, és újra nyöszög, nézzünk naplementét a pic du midin, lesz utána csillagnézés is... aztán tessék, végre motivált vagyok, és mit kapok?? egy gyengéd ám jólirányzott balost. pedig csak azt kérdeztem meg reménykedve, vajh grace is jön??

torrpedo

a nap megnyugtató híre: mauresmo visszamondta a pekingi olimpiát - így keményvonalas bojkottpolitikámnak már csak egyetlen gyenge pontja van, a kísértéstől tegnapelőttig megkímélő dara torres. beh. előre borítékolható: nemes versenyben alulmaradtam.
ps. ide nekem egy lzr racer-t. aztán meg sem állok a zöld-szigetig....

innit

másfél hónap, és még mindig lopom a perceket a gép előtt, ahelyett, hogy boileau-t cserkészném. be. vazz. és a legközelebbi ajándékozós eseményre mit kértem stől??? bezabeza. az első három szezont, eredetiben. szal. érik egy mandana jones-os poszt is...

mood

ez egy ilyen hétvége. és ez a kedvenc dietrich képem.
(Willy Rizzo / Marlene Dietrich, Monte-Carlo /1956 /The collection of Eric Franck Fine Art Gallery, London)

boybeater aka marcelle 3

a közvélekedéssel ellentétben engem igazán könnyű meggyőzni.... mondjuk ehhez kell az a megmagyarázhatatlan hiszti, ami néha rámjön, mittomén, van az úgy, hogy megrögzött csaksemmiédesség idéfixem ellenére megkívánom a chamallowt. mit megkívánom, beledöglöm, ha nem kerül gyorsan a fogaim alá egy adagnyi. hogy aztán újabb egy évig rá se bírjak nézni.
hát. így van ez a filmekkel is, néha rámjön, kész, így estem neki az l word eddigi szezonjainak is, jól van adagolva, valahogy épp ínséges időkben akadok rá, aztán utólag én sem értem, hogy bírtam végignézni, na de a következő egy évre valahogy megnyugszom. illetve az ötödik évad végigszenvedése után valahogy még ez is elmaradt, nemhogy a katarzis.... és csak vinnyogtam tovább az audio-bulémiás rohamommal.
mígnem kaptam a tippet, nézzek bele a bad girls-be... ééén?? nincs az a bulémia.... aztán meggyőztek, leginkább ezzel meg azzal. mandana jones pedig bekerült a boybeateres rekordkönyvembe, bizonyám:

define:babord

teamwork aka... hétvégén sp ezzel kopogtatott be , s megértően bólintott és eldugta, én meg ma délben áttúrtam a könyvespolcot, de nyoma sincs. hát. védés utánra megvan az első olvasnivaló. már ha addig meg nem találom....

szélvész ellen

hát ezt muszáj lesz lekapnom snek.

boybeater aka marcelle 2.

khmm. az ilyen napokon is akadnak megbízható eszközök az életbenmaradásra...

puttony

mer' ám itt père noël csempész mindenféléket a fa alá, nem a jézuska... mármint hivatalosan. a lázasnak nem nevezhető készülődésben arra a belátásra jutottam, hogy kétféle hősies ajándék van a világon: az egyik az, amikor előre tudjuk, hogy a kibontás után szenvedni fogunk tőle, még ha örömet is okoz (így kap s afrikai dobot, de shhh), a másik meg az, amiért előzőleg kell megszenvedni, de aztán csak az öröm marad (ez jc és e esete, akiknek pénteken tengerisünöket fogok, mert imádják, de közben azért hideg a víz, veszettül). szal szerintem ezek az ajándékok beelőzhetetlenül aa legjobbak, igazán.
aztán következik a sorban az, amit ti kaptok ajándokba, mert megérdemlitek: ez + az , és kicsit bónuszban a ráadás, j-nek, mert nosztalgikus hangulatba keveredtem.