szombat, április 30, 2005

Born to Nag


Az Association des Femmes Journalistes szerint ez a Columbia-s kép 2004 legkevésbé szexista reklámja. Méééééég több bicepszet, Gert!!!

csütörtök, április 28, 2005

beroe ovata

Este egy csapat 5-10 centis uborkaformájú diszkóhajó cikázott fel-alá a régi kikötő vizében, nyomukban szájtáti kishalak tömegével, akiket vélhetően annyira lenyűgözött a látvány, hogy teljesen megfeledkeztek arról, hogy ők általában nagyon félénkek, sőt mi több. Mi S-el általában kevésbé vagyunk félénkek, jelen esetben meg még kevésbé, így aztán a parton lejtettünk el egy spontán lámpás örömtáncot ámulatunk jeléül. Na, ilyet is láttunk végre.

Vikló

Idekeveredésem után egy darabig abban a hitben éltem, hogy 'Vikló' az valami nagyon fontos hely, mindenki ott tartotta a tanácskozásait, bírósági tárgyalásait, vitáit, csupa szigorúan öltözött faszi, és a híradóban sosem mutatták az egyébként kihagyhatatlan tájékozódási térképet a kérődző nézőknek, így aztán nagyon úgy tűnt, kifejezetten ciki nem tudni, hol is van pontosan.
Aztán megvilágosodtam: à huis clos annyit tesz, hogy zárt ajtók mögött. Hüm. Banális.
Egy gyenge pillanatomban beavattam S-t is a történetbe.
Mostanában minden ismerősünk legyőzhetetlen vágyat érez arra, hogy végeláthatatlan monológban vázolja fel a francia nyelv rejtelmeit. Hát. Kezdek kauzális fityyfenét sejteni a háttérben...

kedd, április 26, 2005

szombat, április 23, 2005

L’écume des jours

S szerint nem tudok pozitívan gondolkodni.

A koraesti tengerparti sétákban az a jó, hogy még nincs este, de már majdnem, kiürül a part, meg a víz is, enyhülnek a fények, csak hullámcsobogás van. És bele lehet tocsogni a jéghideg vízbe, térdig felgyűrt nadrággal, ami úgyis minimum combközépig vizes lesz, lazán vállra dobott cipővel, zsebből kikandikáló zoknival, misztrál ellen illuzórikus védelmet nyújtó sapkával...

A koraesti tengerparti sétákban az a jó, hogy a hullámok ritmusát követve lehet sasszézni a durvaszemű homokon, ütemes cikkcakkban, s beletántorodni abba a félmásodpercre, ahogy a tengerbe visszatérő hullám magával rántja a fövenyre merészkedő tajtékot, mintha valami szeszélyes óriás húzná ki talpam alól e nedves szőnyeget, hogy aztán rögtön megbánja és újra visszagördítse, hófehérre mosott puha habbal...

A koraesti tengerparti sétákban az a jó, hogy csuromvíz nadrágban vacogva lehet hazasétálni, vádlira száradó sócsíkokkal, s meleg zuhany alatt lemosni a kéket a számról, míg S a konyhában fűszeres forró csokit gyárt, hallom a csészék csörrenését, miközben megfontolt hullámokat rajzolok a párás tükörre...

péntek, április 22, 2005

túúúúra


ps.
Végre, kellemes bicajtúra. Camargue. Madarak, madarak, madarak, meg virágok. És amire nem számítottam: kilométereken át lehet tekerni a tengerparton, félig vízben, egy-egy elszámított hullámnál hátközépig csapódó vizes homokkal. Eltekintve attól, hogy az átok kölcsönbicaj, pontosabban tüskés pedálja furulyává faragta a sípcsontomat, igazán kellemes nap volt.
Most zavarba is jöttem kicsit, biztos elfelejtettem valamit, amin teljes gőzzel kellene aggódnom.

szerda, április 20, 2005

pléhkrisztus

... síró nő a téren, a frissensült pápa első beszéde alatt. A gyerekei tétován vigasztalják, szintén sírásra görbülő szájjal. Kamera belemászik az arcába, pedig közszolgálati a tévé, szipog kicsit, aztán feltör belőle az igazság: 'olyan megható!' A riporteri kérdésre már a fejét rázza: 'Neeeem, dehogy, nem vagyok katolikus.... sőt, valójában hívő sem vagyok... de olyan megható itt a téren, jaj...' újra belezuhan a zsebkendőjébe, a stúdióban illemtudóan lekeverik a trombitálását.
Megáll az agyam. Meg az idő. Erre mondaná P, hogy 'kobakvakar. magához tér.' Hát csoda, hogy egész nap P.mobil-t dúdolgatok, persze a Tunyogival, nehogymá, heves lelkiismeretfurdalások közepette. eh.

szerda


ps. mégilyet. a szerda a kedvenc napom, isibe akarok menni!!! akkor is ha zárva van!! előtte-utána ilyen utcákon lehet leslattyogni a pályaudvarig..

kedd, április 19, 2005

ratzinger

"Hier sitz ich, forme Menschen

Nach meinem Bilde,

Ein Geschlecht, das mir gleich sei,

Zu leiden, zu weinen,

Zu geniessen und zu freuen sich

Und dein nicht zu achten,

Wie ich!"

Prince charmant

Nehéz a négyévesek krokodilkönnyeinek ellenállni, így aztán H elég könnyedén kiharcolta, hogy nálunk alhasson. Megható, ahogy rögzült rituáléjának megfelelően magáévá teszi azt a harmincakárhány négyzetmétert, ami a lakásunknak mondható: kipakolja a ceruzáit a kisasztalra, firkál három fáradt krumplit, aztán beteteti Lopakát a gépbe, hogy a második pecázós feladatnál ’uhm ez túúúúl nehééééz, agyamra megy’ felkiáltással feladja (a közös tréfáinkba belopódzott mondatot, ’trrrrrruv moá, zsö szvi an tut pötit krrrrrrrevett trrrrrrrre szpesziál’ azért megvárja és boldogan felsikít, hogy még mindig, pont ott és pont ugyanúgy), előkeresi a fürdőszobaszekrényből a fogkeféjét, amit néhány hónapja vettünk, hátha egyszer nálunk alszik váratlanul, és eddig ott üldögélt kibontatlanul a polcon, A egyre inkább szétrágott azonos szériájú fogkeféje mellett, aztán amikor elfordulok, kicsempészi a mosdóra azt is, majd kirohan a teraszra lecsekkolni a dobozban pihenő kalózokat, akik nem tűnnek túl lelkesnek a késő esti riadótól, így aztán elég gyorsan megkegyelmez nekik, de azért marad a riadókészültség a hajón, egész reggelig, hogy a kávé utáni pörgésben visszapakoljam őket a dobozba, megérdemelt pihenőre....

Az ágyazás körüli zűrzavart enyhítendő – mert persze egyesek még egyszer, utoljára le akarnak siklani a yetivel a pingvinek között, na de méééég egyszer, mert most nem nyertek – H fejére szórom a takarót, párnát, miegymást a galériáról, elég meggondolatlanul, mert azonnal utánam szökik, hogy hangosan vihogva a békésen ágyazó S fejéhez vágja a nagypárnát, aki eszméletét vesztve zuhan az ágyra, és halkan nyöszörög, hogy neki egy csókra van szüksége, anélkül nem tér magához... ’tisztára mint Fiona’ kuncogja H a fülembe, ’menj, adj neki egy puszit.’ ’Nemnemnem’ nyöszörgi S a földszinten, ’inkább H adjon puszit-’ ’Neeeeeeeem’ szakítja H a dobhártyámat, és itt következik az este fénypontja, harsonák-fényszórók ide, ’K adjon puszit, de K adjon puszit, elle est le prince charmant!!!!!!’ aztán már csak nekem teszi oda magyarázatként, ’én a nagy mérges oroszlán vagyok’...

A következőekben a nagy mérges oroszlán megsértődik prince charmantra amiért az Fiona helyett az ő homlokára nyom puszit, és határozottan felszólítja Fionát, hogy azonnal jöjjön és szerelje le egy puszival a herceget, mert ez így egyáltalán nincs rendjén, majd békülékenyen nyakon ragadja a jókedvű herceget és közli, hogy Fiona ma éjjel vele alszik, mert ő ugyan nagy és mérges, de egyben sötétben félő oroszlán is, majd jelentős diplámáciai érzékről tanulságot téve lepottyant még egy párnát a földszintre, és félretéve oroszlánosan reszelős hangját odabúgja a tiltakozó hercegnek: ’látod, van három párnánk, ha jól viselkedsz, velünk alhatsz’...

hétfő, április 18, 2005

...

Schwarze Milch der Frühe wir trinken sie abends

wir trinken sie mittags und morgens wir trinken sie nachts

wir trinken und trinken

baudroie


...aka lotte aka diable ou crapaud de mer. befészkeli magát a homokos aljzatba, csak a kis csontos pecabotját lógatja ki a rejtekhelyéről, s ha egy kiváncsi kishal rá akarna harapni, kitátja azt a rusnyanagy száját és hopp, nincs többé kiváncsi kishal. valami hihetetlenül csúf, nincs mit szépíteni rajta.
hát ez volt a főfogás B és M-C grillpartiján. Remélem legalább J átérzi e tény súlyát.

szombat, április 16, 2005

Lomama

Asszem meg fogom nézni a 'Man to man' című filmet, amint errejár. A France 2 leadott róla egy dokut, éjféltájban persze, de nálam lassan bevett stratégia a késő éjjeli műsorok becserkészése, így aztán rátaláltam.

A srác, aki Toko-t játsza, egy kb. 10 éve Kinshashában (Kongó) élő pigmeus, Lomama Bosekinek hívják. Egy, a kongói tv-nél dolgozó bantu hölgyemény ajánlja a stáb figyelmébe a kinshashai piacon mindenféle alkalmi munkából tengődő Lomamát, és elég gyorsan befészkeli magát Lomama ügynökének szerepébe. A forgatás alatt nem csak a jeleneteket veszi kamera, hanem a színészek és környezetük apró-cseprő történeteit is, így Lomama és 'ügynöke' beszélgetéseit is, amit mellesleg senki sem ért, mert lingala nyelven folynak. Marant, a rendező csak pár hét után jön rá, hogy Lomamának hosszan fogalma sem volt arról, mi folyik körülötte, így pl. azt hitte, hogy valóban meg fogják ölni a forgatáson, mint ahogy a filmben is, hogy 'ügynöke' kvázi megtiltotta, hogy beszéljen a fehérekkel, mert azok gonoszak, hogy az ügynökén keresztül nekiszánt pénzből egy fillért sem látott, miközben a családja épp éhenhal, etc... A doku végén persze minden jóra fordul, a bantu hölgy Angliában lelép a stábtól és ottragad, Lomama hazamegy, végre ellátogat 10 éve nem látott falujába és segíti ottmaradt rokonait, házat vesz Kinshashában és nyit egy butikot, csupa könnyes morális tanulság.

Jók ezek a hétköznapi rasszizmusok, amik ilyen őszintén belemondódnak a kamerába, utólagos belátással vagy anélkül. Itt van pl. a rendező és csapata, akik gond nélkül beveszik, hogy szükség van egy ügynökre, aki majd közvetít köztük és Lomama között, mert a fehérek ugye nem ismerik a szokásait meg a gondolkodásmódját meg akármijét, mintha Lomama valami más világból érkező lény volna, akivel nem lehet csak úgy fésztufész akármit is tenni, majd rossz lelkiismeretét azzal a boldog felismeréssel ápolja, hogy lám, még a bantuk is lehetnek rasszisták. Vagy Lomama elejtett megjegyzései arról, hogyan kezelik a pigmeusokat Kongóban, amire jól rímelnek 'ügynöke' fehérek között elejtett félmondatai.
A legütősebb jelenet a bantu csaj és egy francia újságíró beszélgetése Lomamáról, ahol az előbbi hosszan fejtegeti, hogy a pigmeusokban nem lehet megbízni. « Lomama bármire képes. Az, aki hozzászokott az erdőbeli élethez, úgy viselkedik, mint egy állat. Nem képes uralkodni magán. Üvölteni fog, vagy felkap egy kést... » A fickó kicsit elbizonytalanodik, de a feje bólogatásra biccen : « Még Lomama is, aki már 10 éve Kinshashában lakik ? » A bantu csaj válasza határozott : « A vérében van. »

gabion

péntek, április 15, 2005

identitásválság

uhuh, hirtelenjében nem is tudom, mi rejtőzik bennem.... asszem ideje más móka után nézni, ez kezd paraszintre érni...

ja, el ne felejtsem, mindez ezzel készült

Tight young girls

Második napja vacakolok a Laokoonnal (éljenek a komoly tudományok), aztán a vége felé újra rácsodálkozom a 'büdös és rusnya hottentották' kapcsán elejtett apró elméleti táncra, nahát, hányszor olvastam az elmúlt x évben s eddig fel se tűnt igazán, most meg egyből kiszúrja a szemem, nahátnahát. És most meg is vagyok patkolva zoo humain ügyben, mindjárt érdekesebb a dolog, elő guglival, mi hír a témában. És a gugli (többek között) ezt tudja mutatni :

Tight young girls

... hotcandies hotelitalia hotest hotpants hotsprings hottentot hottie hotty ...
leon leona leotards lesbi lesbianas lesbines lessing lessons letha lets ...’

Tight young girls
... conversing passing lessing caressing dressing undressing underdressing ...
foot barefoot shoot photoshoot depot spot honeypot rot trot hottentot except ...’

Minden út Rómába vezet, vagy mi. Az azért vicces lenne, ha Kantnál is ezt dobná ki, mindjárt rákeresek... :o))

ps. kantnál az első 45 találatban nincsenek vonzó ifjú hölgyek.... tudnak ezek valamit...


csütörtök, április 14, 2005

záróra

mára bezár a mókatár, kénytelen vagyok letiltani magam a netről, egész nap sp bábukat öltöztetek...

ezzel

szomjas

persze szerintem. a könyvet csak azért mellőzöm, mert bazinagy...

ezzel

műterem

a fürdőrucist Arankának, mint 5letgazdának, 10telettel.

ps. kezdek belelendülni, hajaj...

ezzel

szerda, április 13, 2005

nahát

nahátnahát, mit kell felfedeznem: első hét a szünetből s nekem máris hiányoznak a Panier girbegurba szűk utcái....

texto

Véletlenül belesek egy chatbe, erre tessék:

Lilith : Oui, il y a quelqu'un, mais ici, on parle français, pas SMS :-p

will : :-) y a ty kkun

Aztán rákeresek az eu-szavazásra, mert itt jó móka lesz ám az, s mit látok : az alkotmánytervezet megjelent sms nyelven, ilyen cuki dolgokkal, mint pl . '6Tm €p1 2 bank 100tral'="système européen de banques centrales", 'drwa 2lom'= "droits de l'homme".

Van ám még szótár, meg regény, meg nagy és költséges kutatás, meg ellenszervezkedés is. Én nyomi vagyok, nem smsezem eleget, csak ilyeneket tudok:

a2m1 - à demain / a b1to - à bientôt ! / C b1 - c'est bien ! / G1id2kdo - j'ai une idée de cadeau / GPT lé plon - j'ai pété les plombs / C pa 5pa - c'est pas sympa ! / kestufé, kétufé, kestufou - que fais tu ? / ti2 - t'es hideux / keske C - qu'est ce que c'est ? / koi29 - quoi de neuf ? / GT o 6né - j'étais au ciné / VrMan - vraiment !...

Aki ezt megfejti, becsszóra érdemel valamit : valeri Js1/4 Dst1 ; ezt meg én szenvedtem ide : lSb1.

Ps. En marha meg kínzom magam a helyesírással...

kedd, április 12, 2005

femmage 2.

Ez itt nem túl blogképes, belátom, de napok óta zakatol és makacsul kikéredzkedik.

„Asszony ne viseljen férfiruházatot, se férfi ne öltözzék asszonyruhába; mert mind útálatos az Úr előtt, a te Istened előtt, a ki ezt műveli.” (5Móz 22,5)

Moncadai Ágnes, Bohémiai Angéla, Apollonaris, Athanasia, Euphrosina, Hilaria, Marina, Matrona, Pelagia, Thecla, Eugénia (lásd femmage poszt), Zsuzsanna, Teodóra, és még lehetne folytatni azon női szentek névsorát, akik vagy átmenetileg, vagy életük végéig ’férfiként’ keresték az üdvözülés; úgy is szoktak rájuk hivatkozni, hogy a transzvesztita szentek. Egyiptomi Mária a sivatagban válik androgin figurává, Perpétua látomásában gladiátorrá változik s így mérkőzik meg az ördöggel, Galla, Paula, Wilgefortis (lásd a képen), Kümmernis tisztaságuk védelméért imádkozva növesztenek szakállt s feszíttetnek keresztre.

frappadingue

az enyém ehhez képest rúúúút kiskacsa....
én fogni sose játszani derboukán tudni sajnos, nyaff, a balkezes taknál végem, pedig az alapütés... :o(

ceterum censeo J csináljon végre blogot!!

hétfő, április 11, 2005

Hidegfront 2.

Jut eszembe utólag, volt különdíjas móka is, az OK Coral nevű, nagyon hülye négyéveseknek kitalált vidámpark jégkrémstrandjának reklámtáblája, mely a fallikus formájú Pussy fantázianevű terméket ajánlotta; én mindenáron be akartam nevezni egy Pussy Géant-ra (többféle ízben), de S korántsem gyöngéden elvonszolt a tetthelyről, s így tapasztalat híján maradtam. :o((
(Ha lenne szkennerem, megosztanam mindenkivel a látványt, de
így bemondásra kell elhinni.)
Ceterum censeo J csináljon végre blogot!!


cather

Edith Lewis összeguglizásával garantáltan remek perceket szerezhetünk magunknak.

ceterum censeo J csináljon végre blogot!!

vasárnap, április 10, 2005

Hidegfront

Váratlanul ránkszakadt az ég, heves eső és hideg formájában, brrrr, és a bodzatea is fogyóban (khmmm), és egyre reménytelenebb állapotban nosztalgiázom napsütésről és esti tengerparti piknikekről... És igazán izgatottan várom a turistaszezont, mert az igazi nyarat jelent, és új nyári divatot, vagyis felhőtlenül átröhögött hosszú perceket... tavaly a flitteres pussycat feliratú pólók voltak a menők, az összes 8 és menopauzás hőhullámot sikerrel legyőző évjárat közötti nehézbombázó ilyenben feszített. Saját bejáratú kedvencemet az itteni legnagyobb, finom homokkal feltöltött és leginkább heringesdobozra emlékeztető strandon gyűjtöttem be: van annál szebb, mint egy rózsaszín, tűsarkú vászontornacipő???

Ps. Napelemeim lemerülőben.

ceterum censeo J csináljon végre blogot!

péntek, április 08, 2005

femmage

...a tömeghisztéria eme történelmi pillanatában a 'mondjam vagy mutassam' dilemmájából az utóbbi került ki győztesen....

csütörtök, április 07, 2005

exorcisme

Vannak néha napok, amikor egészen váratlanul súlya lesz a dolgoknak. Ma például S egészen váratlanul rámcsörgött, pedig tudja, hogy a könyvtárban nem tudok telefonálni. Így aztán visszaadtam a könyvemet, kiküzdöttem magam az utcára, át az elektromos kölcsönzőpadokon, elektromos biztonsági kapukon és egyáltalán nem elektromos biztonsági őrökön, hogy aztán azt susogja a telefonba, ’én még mindig a vizsgára felügyelek, nem is tudok beszélni most, csak azt akartam tudni, ugye minden rendben?’

Így aztán maradt két üres órám előre megbeszélt randevúnkig, és lelkierő híján letettem az újabb visszaküzdésen, herótom van a biztonsági kapuktól, állandóan rámberregnek, mert mindig lapul legalább egy kölcsönzött kötet a hátizsákomban, vagy ha mégsem, akkor valami más, mint legutóbb a helyi szupermarket elhagyásakor a két órával hamarabb a kertészeti szakbolban vásárolt kerekcukkini magok, amit aztán elég nehéz volt elmagyarázni a biztonsági őröknek, mert ha berreg a kapu, akkor oka is van berregni, de aztán győzött szerintük bájos ír akcentusom, és egy ejnyebejnyével megúsztam, pedig szigorúbbra indult a dolog...

Céltalan lődörgésem valahogy a Gibertig tartott, és akkor valamiért úgy döntöttem, megnézem az utcára kipakolt könyveket, pedig máskor messziről elkerülöm a polcokat, önvédelmi megfontolásból, mert a kávé-szendvics-metrobérlet háromszögbe már nem fér bele a könyvvásárlás, hiába, kéne valami rendes munka. Na de ma délben már túlestem a kávén-szendvicsen, és még mindig volt két euróm, ami annyira képtelen összegnek tűnt a Gibert áraihoz képest, hogy valami hirtelen megtalált merészség odanavigált a könyvkupachoz, ahonnan egészen váratlanul rámköszönt egy ragyogóan új Lichtenberg Aphorismen. Kézbesimuló, jóillatú, két euró. Le voltam véve a lábamról. Már majdnem beléptem fizetni, amikor egy újabb megmagyarázhatatlan roham nyomán újra beletúrtam a kupacba. Csupa angolnyelvű ponyva, csoda, hogy ez az egy Lichtenberg belekeveredett, motyogom biztatón magamnak.... Aztán hopp, egészen váratlanul ki néz velem farkasszemet? Egy francia bulldog emésztőcsatornáját többszörösen megjárt, s ennek nyomán kifejezetten megviselt Willa Cather, az Alexander’s bridge. Két euró.

Miközben ott álltam fejcsóválva, kezemben a két könyvvel, az jutott eszembe, hogy néha egészen váratlanul ránk köszönnek ilyen lehetetlen helyzetek, mint ez is, és hogy egyik kezemben ott van mindaz, amit elvileg végérvényesen otthagytam Pesten, a másikban meg mindaz, ami miatt tulajdonképpen itt vagyok, és újra végig kell játszanom, még ha szimbolikusan is, a pontosan két évvel ezelőtti választásomat.

Aztán még az jutott eszembe, hogy Cardanus szerint az ördög néha egészen váratlan formákban is tud kísérteni (bár van valami agyament csavar a történetben a megkívánás kritériuma kapcsán), s úgy látszik, ebbéli szokásáról nem tett még le.

Viszont lett egy új könyvem.

Ceterum censeo J csináljon végre blogot!!

Snep

A Syndicat national de l’Edition phonographique végre elismerte, hogy a StationRipper (www.stationripper.com) használata teljesen legális, amennyiben személyes használatra rippelünk. :o))

Ceterum censeo J csináljon végre blogot!!

szerda, április 06, 2005

apuci nyelve

Íme egy újabb letiltott incesztusellenes plakát az aivi trash-kampányából. van ám még a bátyus ujjáról és a nagybácsi tenyeréről is!
http://aivi.org/images/AIVI%20-%20Visuel%20doigt.jpg
http://aivi.org/images/AIVI%20-%20Visuel%20main.jpg

Csak úgy

Teljesen használhatatlan, migrénbe fulladó nap ez a mai.... az egész tegnap este kezdődött, amikor becsekkolván kiderült, hogy kaptam régóta rettegett emilt, és van időpont az utolsó vizsgámra, és van bizottság is, meg minden, ami kell. És ettől egészen de egészen beteg lettem.
Megint belevertem a fejem abba a szivesen hanyagolt ténybe, hogy nincs ez még olyan jól lezárva, mint ahogy hinni szeretném. Ami mondjuk két év magasságából elég kétségbeejtő. Az egyetlen jó pont, hogy alapvetően jól szórakozom a saját vinnyogásomon..... bár kezdek az agyamra menni az állandósuló öncikizéssel.
ceterum censeo J csináljon már végre blogot!!

kedd, április 05, 2005

Harmadik típusú találkozások

Mega pedofília-per. Ügyészi kérdés az egyik fővádlotthoz, Patricia M-hez (akit gyerekkorában éveken keresztül használt az apja): ’Miért alapított családot Franck V-vel (akit gyerekkorában éveken keresztül használt az apja)?’ Patricia: ’A szomszédasszony bemutatott neki.’ Ügyészi értetlenkedés: ’Na de így nem szokás házasodni!!!’ Hö-hö.

félárbóc

... ott fekete karszalag a játékosok bicepszén a Fradi-MTK rangadón és nemzeti gyásznap, itt félárbócra eresztett nemzeti lobogók a középületeken, a sidaction aktivistái meg alig mernek kipislogni a perselyeik mögül, és szégyenlős litániák közé fonják azt a halvány ejnyebejnyét, ami még nem látszik sérteni a hirtelen beizmosodott konszenzust... ide nekem azt a félárbócot, nehogy már kimaradjak...

hétfő, április 04, 2005

Girbaud

Cenzurális matatás

Nyolc középiskolást csaptak ki, mert blogjukon túl erős hangnemben bírálták tanáraikat. A szülők nem értik, miért. A diákok beismerték, hogy elengedték magukat. A tanárok meg pert fontolgatnak. Amióta GyP is csattogtatja az ostorát, én már meg se lepődöm.

Sartre szájából eltűnt a ’gros module’, a 10,5 milis Boyard, amit tonnaszám szívott a l’Etre et le Néant írása közben, hála a Bibliotheque nationale de France ügyeskezű munkatársainak; egyszer már eltűnt, de akkor korántsem virtuálisan, hanem a dohányboltok polcairól, kátrányügyi megfontolások következtében, ’A dohányzás öl’, üvölti a 8,7 milis Gauloise doboza még most is, a Boyard meg azt hömmögné, ha tudna, hogy van, ami ezek szerint jobban öl, még virtuálisan is.

Már nem lehet csak úgy vacsorázni a reklámokon, da Vinci után szabadon... a Marithé et Francois Girbaud plakátok lekerültek a hirdetőoszlopokról, pedig ilyet a VW Golf kampányban is műveltek, évekkel ezelőtt, igaz, akkor csupa hímnemű szereplő domborított, most meg nem átalkodtak nőket asztal köré ültetni (kivéve azt a félmeztelenkedő pasit, aki szégyenlősen omlik az egyik tanítványhölgy vállára), ezért aztán lehetett gyorsan bíróságra szaladni, blaszfémiát sikítozni és... nyerni.

Az incesztus ellenes kampány sokkfotója sem járt jobban, igaz, itt még per sem volt, a BVP (Bureau de Vérification de la Publicité) már a megjelenés előtt kiszűrte a maciját szorongató s tátott szájjal az ágyon elnyúló felfújható gumibabát/nőt, mondván, túl sokkoló. Micsoda meglepetés, nahát, tényleg.

Jó ez a preventív móka, így lett kiebrudalva Gloria Friedmann kiállítása, Bourgeon, Loustal, Paringaux képregényei, etc., mert ’sérti a polgárokat’, ’nem felel meg a polgárok elvárásainak’, lásd Rabastens polgármesterének vagy Hubert Falco (Var közigazgatási főguruja) indoklását...

Tanulság: vannak pillanatok, amikor egészen otthon érzem magam.