berggasse 19.

ez is egy újabb valószínűtlenül akármilyen hétvége, amikor rövidgatyóban lehet rohangálni a parton, kalózt játszani a kajakkal, hogy egy fél óra evezés után belevesszünk egy felszínen vadászó medúzarajba, aztán nagy nehezen partot érni és belealudni a napsütésbe, hazaaérve újra összeszedni egy félmarék szétrágott olívát a teraszon, amit vanille egér híján hazahord, elszürcsülni egy fűszeres rooibost és azon merengeni, hogy fel kéne ébredni végre, meg hogy miféle rémálom ez, nincs ez rendjén így, akármi. eh. terapeutikus monológ.