csütörtök, április 28, 2005

Vikló

Idekeveredésem után egy darabig abban a hitben éltem, hogy 'Vikló' az valami nagyon fontos hely, mindenki ott tartotta a tanácskozásait, bírósági tárgyalásait, vitáit, csupa szigorúan öltözött faszi, és a híradóban sosem mutatták az egyébként kihagyhatatlan tájékozódási térképet a kérődző nézőknek, így aztán nagyon úgy tűnt, kifejezetten ciki nem tudni, hol is van pontosan.
Aztán megvilágosodtam: à huis clos annyit tesz, hogy zárt ajtók mögött. Hüm. Banális.
Egy gyenge pillanatomban beavattam S-t is a történetbe.
Mostanában minden ismerősünk legyőzhetetlen vágyat érez arra, hogy végeláthatatlan monológban vázolja fel a francia nyelv rejtelmeit. Hát. Kezdek kauzális fityyfenét sejteni a háttérben...

3 megjegyzés:

Szomjas Zsiráf írta...

Sartre: Zárt tárgyalás

kelebandi írta...

az a ciki, hogy tudom!! csak valahogy a leirottak nem futottak ossze a hallottakkal az agyamban, van ilyen, nem? eh mindegy, kovezzenek meg.

Szomjas Zsiráf írta...

de de de. csak büszkélkedtem, hogy miket tudok.