hétfő, július 07, 2008

híd

most, hogy ide-odautazás közben újraolvastam, illetve - figyelembe véve az első találkozás zaklatott körülményeit - végre rendesen elolvastam cather alexander's bridge-ét, két fontos és mélyenszántó következtetéssel lettem gazdagabb: a mű
1) kiábrándítóan rossz,
2) hihetetlenül jó.
most mondja valaki, hogy nem vagyok bonyolult.

Nincsenek megjegyzések: