"This system, Krav Maga, that Imi (Lichtenfeld, 1910-1998) developed is based on moral and human values, which emphasise the importance of integrity, humility and respect for others."
nnna, ennyit a "fél kézzel embert ölni" típusú kommentekről, így utólag. ha már szomjassal almaszörpöt szopogat az ember, és ilyesmikről társalog. egyébként más is eszembe jutott otthonról-hazafelé félúton, a szokásos naháthogyittitthonvagyok-tranzitvárós órákban, csak rendszerezni kéne. nietzsche pölö van benne, naná. meg nő is. meg zsidó is. krav maga nincs, csak áttételesen, de ez biztosan bocsánatos bűn. a rendszerezésnek szokás szerint a végével vagyok igazán meg, a többi lustaság okán várat magára.
Hermann Sinsheimer, a Berliner Tageblatt ex-szerkesztője 1934-ben jelentette meg Maria Nunnez. Eine jüdische Überlieferung című történelmi regényét. Daniel Levi de Barrios 1597-ben említett egy ifjú marrana-t, aki Liszabonból Amszterdamba menekült a portugál inkvizíció elől - Sinsheimer e történetet egészíti ki s teszi meg az új zsidó ideáltípus parabolájává. Az addig uralkodó előítélet-konstelláció alkotóelemeit (fizikai alkalmatlanság, szexuális működésképtelenség - kétértelműség, etc) ellentételezve Max Nordau a század első éveiben dolgozta ki a Muskeljudentum formulájában a zsidó férfi-test re-konstrukcióját, s a Maria Nunnez ennek irodalmi pendantja: a nőies zsidó alakja eltűnik a színről, s helyette - a női főszereplő személyében! - a maszkulin zsidó uralja a terepet.
A tengeri út során Maria férfiruhába öltözik, s transzvesztizmusa duplacsavarral osztja el a gender-szerepeket: a marrana éppígy kereszténnyé álöltözik, egészen a biztos kikötő eléréséig. Sinsheimernél az "elnőiesedett zsidó" vád motívuma visszájára fordul: a Salonjüdinnen a zsidó tradíció elhagyásának szimbólumává válnak, míg a cionizmus a veszni látszó maszkulinitás végső menedéke: a zsidó hagyományt igenlő zsidó nő hősiesség s más férfierények dolgában lazán zsebrevágja az összes előforduló nemzsidó pasit, s nagyjából (de transzvesztizmus nélkül) ugyanez történik az 1936-ban írt Die Abenteuer der Gracia Mendez-ben is, győz a férfias tradíciókövetés az elnőiesedett asszimiláció ellenében.
Na. Az igazán mókás a weininger - kontraweininger típusú konstrukciókban nem a "de igen!" - "de nem!" érvhalmazok egymásra rímelése, hanem az a finom összhang, ahogyan a megható bizonyossággal biológiai tényekre alkalmazott elvont állításhalmaz rámutat a n ő -re, mint az egyetlen biztos pontra a megvetés tárgyának leírásában. aztán tessenek ideilleszteni Nietzsche-t, fakultatíve.
nnna, ennyit a "fél kézzel embert ölni" típusú kommentekről, így utólag. ha már szomjassal almaszörpöt szopogat az ember, és ilyesmikről társalog. egyébként más is eszembe jutott otthonról-hazafelé félúton, a szokásos naháthogyittitthonvagyok-tranzitvárós órákban, csak rendszerezni kéne. nietzsche pölö van benne, naná. meg nő is. meg zsidó is. krav maga nincs, csak áttételesen, de ez biztosan bocsánatos bűn. a rendszerezésnek szokás szerint a végével vagyok igazán meg, a többi lustaság okán várat magára.
Hermann Sinsheimer, a Berliner Tageblatt ex-szerkesztője 1934-ben jelentette meg Maria Nunnez. Eine jüdische Überlieferung című történelmi regényét. Daniel Levi de Barrios 1597-ben említett egy ifjú marrana-t, aki Liszabonból Amszterdamba menekült a portugál inkvizíció elől - Sinsheimer e történetet egészíti ki s teszi meg az új zsidó ideáltípus parabolájává. Az addig uralkodó előítélet-konstelláció alkotóelemeit (fizikai alkalmatlanság, szexuális működésképtelenség - kétértelműség, etc) ellentételezve Max Nordau a század első éveiben dolgozta ki a Muskeljudentum formulájában a zsidó férfi-test re-konstrukcióját, s a Maria Nunnez ennek irodalmi pendantja: a nőies zsidó alakja eltűnik a színről, s helyette - a női főszereplő személyében! - a maszkulin zsidó uralja a terepet.
A tengeri út során Maria férfiruhába öltözik, s transzvesztizmusa duplacsavarral osztja el a gender-szerepeket: a marrana éppígy kereszténnyé álöltözik, egészen a biztos kikötő eléréséig. Sinsheimernél az "elnőiesedett zsidó" vád motívuma visszájára fordul: a Salonjüdinnen a zsidó tradíció elhagyásának szimbólumává válnak, míg a cionizmus a veszni látszó maszkulinitás végső menedéke: a zsidó hagyományt igenlő zsidó nő hősiesség s más férfierények dolgában lazán zsebrevágja az összes előforduló nemzsidó pasit, s nagyjából (de transzvesztizmus nélkül) ugyanez történik az 1936-ban írt Die Abenteuer der Gracia Mendez-ben is, győz a férfias tradíciókövetés az elnőiesedett asszimiláció ellenében.
Na. Az igazán mókás a weininger - kontraweininger típusú konstrukciókban nem a "de igen!" - "de nem!" érvhalmazok egymásra rímelése, hanem az a finom összhang, ahogyan a megható bizonyossággal biológiai tényekre alkalmazott elvont állításhalmaz rámutat a n ő -re, mint az egyetlen biztos pontra a megvetés tárgyának leírásában. aztán tessenek ideilleszteni Nietzsche-t, fakultatíve.
"Tornagyakorlat" Die Jüdische Turnzeitung 1903 1:12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése