f_e_sz

nemtom, gideon rachman miféle médiakosárból válogatott, de azt azért megjegyezném csendben, a francia tévék szinte csak a libanoni áldozatokról és károkról beszéltek, az "izraeliek szenvedése" leginkább futottak még kategóriába keveredett. ennyit a "fehér ember szindróma" általános alkalmazhatóságáról. és ugye az is feltűnt, hogy más etikai normák szerint kapjuk a híreket izraelből és libanonból (tt J), az előbbiekben szigorúan kerülik a holttestek látványát (pedig voltak), az utóbbiban pedig ahol lehetett, megkaptuk. szenvedésügyi kategóriáinkat pedig a látvány igencsak befolyásolja, nekem pl. egy hosszú félórába került meggyőznöm némely helyi, a köztévé híradóján vacsorázó ismerősömet arról, hogy voltak zsidó áldozatok is, és hogy a siíta fiúk is polgári célpontokat lőttek - hosszan azt hajtották, aznemigazám, hisz nem mutatta a tévé.