"Ááá, csak két hülye buzi"-val kezdünk a nizzai reptéren, első kvázi nekünk szánt magyar mondat a senki földjén. Utána sunnyogó hümhüm, "ki gondolta volna, hogy a buzik beszélnek magyarul is" tipusú utálkozó kín a szőke csaj képén, "ez van", súgom S-nak, "kapaszkodj, mindjárt hazaérünk."
"Buziköcsög maszop!"- visítja egy futtában felpakolt falfirka gyerekkorom kedvenc lángososbódéjának oldaláról.
A falu részege kutyáját sétáltatja, óvatosan kerüljük, sosem tudni, mikor változtat irányt, hát most is jól megettük, mert akkor vág elénk, amikor már megúszni véltük. Pólómon akadt meg a szeme, és fülét vakarva rákérdez: "ezt a Villon írta?" és mire válaszolnék, már mondja is, hogy "Fagyott mezőkön birkóztam a széllel, ruhám csupán egy fügefalevél", aztán két cefreszagú horkantás után lapoz feketére aszott kezével, és folytatja, "S bár nincs borom, hazám, se feleségem és lábaim között a szél fütyül"...
"Buziköcsög maszop!"- visítja egy futtában felpakolt falfirka gyerekkorom kedvenc lángososbódéjának oldaláról.
A falu részege kutyáját sétáltatja, óvatosan kerüljük, sosem tudni, mikor változtat irányt, hát most is jól megettük, mert akkor vág elénk, amikor már megúszni véltük. Pólómon akadt meg a szeme, és fülét vakarva rákérdez: "ezt a Villon írta?" és mire válaszolnék, már mondja is, hogy "Fagyott mezőkön birkóztam a széllel, ruhám csupán egy fügefalevél", aztán két cefreszagú horkantás után lapoz feketére aszott kezével, és folytatja, "S bár nincs borom, hazám, se feleségem és lábaim között a szél fütyül"...
"Hogy én hogy irigyellek, ha én is ilyen bátor lennék, elmenni innen", mondja egy ex-kollega. Rúghatnékom van, f@szba az úri modorral. Aztán mégse. Öregszem.
Bámulunk. Bele a kávéba. L konyhájában, hajnali tízkor, sziget után. "Na, mindenki yayo?" robban be S, méretes vigyorral, zapmamásan. Üh. Naná, mindenki.
Bámulunk. Bele a kávéba. L konyhájában, hajnali tízkor, sziget után. "Na, mindenki yayo?" robban be S, méretes vigyorral, zapmamásan. Üh. Naná, mindenki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése