Most nem is tudom, hogy mi van: át vagyok vágva vagy el vagyok varázsolva?
Itt van, megjelent, Le Code Voynich, csekély 55 euróért viheti haza a vásárló. Ha az eredetibe óhajtana belekukkantani, kicsit messzebbre kell utaznia, mint a sarki könyvesbolt; MS 408 szám alatt üldögél a Yale University, Beinecke Rare Book Library-jában.
Az egész történet úgy kezdődött, hogy Wilfrid M. Voynich könyvkereskedő 1912-ben Olaszországban a Frascati-i jezsuita monostorban egy illusztrált kéziratos könyvre bukkant. 17,8 x 25,4 cm, 116 dupla oldal (+ kb egy tucatnyi hiányzó), napraforgók, csillagok, szirének, konstellációk s mindenféle növények színes rajzai. Könyv, na. Ráadásul régi, halványbarna papíruszlapokból összefűzött darab, amit az óvatos szakértők is ötszáz, a merészebbek meg majd ezer évesre becsülnek.
Karrierjét tekintve teljesen normális, jólnevelt kézirattal van dolgunk, elveszett, felbukkant, megvették, becézték, könyvtárban végezte, békés nyugdíjasévek.
Ennek ellenére a Voynich-kézirat a kriptológusok grálja: dacára a rajta bíbelődők jelentős számának nem ismerjük sem írásjeleit, sem nyelvét, s ennek megfelelően fogalmunk sincs, mi a jó égről szól, egyáltalán szól-e valamiről, vagy véletlenszerűen kiválasztott jelsorok értelmetlen tömegével van dolgunk.
A per definitionem olvashatatlan könyv, személyesen. Most nem is tudom, hogy mi van: át vagyok vágva vagy el vagyok varázsolva?
Itt van, megjelent, Le Code Voynich, csekély 55 euróért viheti haza a vásárló. Ha az eredetibe óhajtana belekukkantani, kicsit messzebbre kell utaznia, mint a sarki könyvesbolt; MS 408 szám alatt üldögél a Yale University, Beinecke Rare Book Library-jában.
Az egész történet úgy kezdődött, hogy Wilfrid M. Voynich könyvkereskedő 1912-ben Olaszországban a Frascati-i jezsuita monostorban egy illusztrált kéziratos könyvre bukkant. 17,8 x 25,4 cm, 116 dupla oldal (+ kb egy tucatnyi hiányzó), napraforgók, csillagok, szirének, konstellációk s mindenféle növények színes rajzai. Könyv, na. Ráadásul régi, halványbarna papíruszlapokból összefűzött darab, amit az óvatos szakértők is ötszáz, a merészebbek meg majd ezer évesre becsülnek.
Karrierjét tekintve teljesen normális, jólnevelt kézirattal van dolgunk, elveszett, felbukkant, megvették, becézték, könyvtárban végezte, békés nyugdíjasévek.
Ennek ellenére a Voynich-kézirat a kriptológusok grálja: dacára a rajta bíbelődők jelentős számának nem ismerjük sem írásjeleit, sem nyelvét, s ennek megfelelően fogalmunk sincs, mi a jó égről szól, egyáltalán szól-e valamiről, vagy véletlenszerűen kiválasztott jelsorok értelmetlen tömegével van dolgunk.
A per definitionem olvashatatlan könyv, személyesen. Most nem is tudom, hogy mi van: át vagyok vágva vagy el vagyok varázsolva?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése