boyfriend boxer

aha. láthatóan elsiklottam ama tudományos tény fölött, hogy havi rendszerességgel depresszióba esem, és vadul shoppingolok. hormonálisan elvileg rendben vagyok, szal erről csakis bankszámlám katasztrofális állapota tehet. vagyis. juteszembe. szimbiózisunk mélyrétegeinek köszönhetően nyilván s adja a shoppingolós részt (most is egy csomó aerie-t kaptam tőle, mert a gonosz schiesser tesz rám, bár a friss revivalt látva talán mégsem, jeez, csekkolnom kell a hormonszintemet), én meg a depresszióst, ugyebár. bár épp tavaszodik, és napelemeim abszolút feltöltődtek, de lehet vitatkozni a todománnyal??

izé

nos. elfogyott a grimbergen. a helyi kisközértben is, pedig hősiesen lekullogtam, dacára a makacs esőnek. és ma végleg megvilágosodtam: tényleg nem nekem való ez az intellektuális fontoskodás. sőt, mi több. és s fenn ül a gépen, valahol az óceán fölött. és. van egy dugi üveg bandolom, amit jobb időkre tartogattam, de ha így halad...

ps. pedig én minden tőlem telhetőt megteszek: turin brakes a háttérben, kellemes rosé a pohárban (jójó, koratavasszal hat előtt rosét inni több mint megkérdőjelezi az őslakosok azon gesztusát, hogy helyiként kezeljenek , de a vöröst télleg jobb időkre tartogatom), de nincs mit tenni. ez a korrektúrázás megöl. és azon kaptam magam, hogy az eddig valami eldugott sarokban lapuló 'Zenekar, trotty, trotty, zenekar, trotty!' egészen váratlanul előbújt, és képtelen vagyok abbahagyni.

can't even walk a straight line

al szerint beth hartot kell hallgatnom. hülyeség ellen kiválóan alkalmas. heh?

Focus, Benson!

az egyedüllétnek igenis vannak előnyei. egyrészt nem kell osztoznom a kartonnyi grimbergenen. másrészt ehhez teljesen illően álló nap meg sem szólalok, a halakhoz csak odabugyogok egy köszönésfélét, a macskával meg eldorombolgatunk a klikk-klakkon (és ő sem kér a grimbergenből). harmadrészt a konyhaszekrény ajtaján szétnyílt fejbőrömet mindenféle teátrális nyávogás nélkül kezeltem le, mint a nagyok (mondjuk eltelt néhány perc, mire megértettem, miért is üldögélek a kenyérsütővel szoros szimbiózisban a konyha kövén, és mitől olyan nedvesen piros a kezem attól, hogy sajgó kobakomat igyekszem egyben tartani). negyedrészt senki sem fecseg bele a nosztalgikus lao-svu-szeánszaimba, és kérdezgeti aggódva minden egyes felvisításkor, jól érzem-é magam, és nem húzza össze a szemöldökét, amikor a hagyományoknak megfelelően az ass, perp és co. elhangzásakor szertartásosan meghúzom a grimbergenes üvegemet (egyszer egy másik életemben a twin-peaks-maraton alatt zabáltuk hasonló lelkesedéssel a meggyes pitét, de akkor legalább ketten voltunk, és jobban bírtuk, most hat rész után agyilag halott vagyok), és nem kérdezgeti félpercenként, miért vinnyogom könnyesre magam a one drink-től, és miért válaszolok mindenre egy modoros naw, baby-vel. ötödrészt napközben három darab képernyőn lógok egyszerre, miközben korrektúrázom, nem mintha nem lehetne egyen elintézni, de mégis (az ubuntu - mac meccs állása 2:1), mindezt wordos alapanyagon, anyám... hatodrészt azt hallgatok, amit, és olyan hangosan, ahogy, és közben hangulattól függően léggitározhatok is akár. beza. és még folytathatnám is a sort, mert az egyedüllétnek igenis vannak előnyei. és nem is győzködöm magam.

ps. a tegnap esti szeánsz elején megjelentek a scarves of uselessnes. heh. az értők értik.

not technically out...

... but practically in. vagy mittomén. de nehéz is híres sztárnak lenni bigottfalván. egyébként is. mondtam már, hogy elolvadok, amikor mauresmo azt mondja: tenistically??

define:mirandize

oké. s valahol amerikában (mondjuk az milyen, ünnepi konferenicazáróvacsora a monterey akvárium kékúszójú tonhalakkal teli medencéje előtt?), míg én itt napi rutinban bontom/smirglizem az ának összeszedett/talált bicajt (mert neonnarancssárgán szeretné a szörnye, mintha nem tudná, hogy ezzel komoly gondok elé néz, mert úgy de úgy le fogom nyúlni, ha kész lesz... na jó, nem, de mégis, muszáj kínoznia???), a grimbergen cuvéekkel kettesben töltött esték (hehe, subtext vadászat a régi l&o svu-kban, micsoda móka, one drink??) és ennek kalóriafeleslegét ledolgozandó újrakezdett reggeli úszások (utálom, ha kérdezik, persze hogy hideg. nagyon. még a 3 mmben is szétfagyok. láthatóan inkább spárta, mint athén.) között. és. ha így halad, egész jó leszek mirandából.

morc

reggeli rosszkedv ellen: http://www.youtube.com/watch?v=vuhCYZ7VS-0

napi mottó

Timeo Danaos et dona ferentes.

wtf

cének vészesen közeleg a névnapja, és a tulip puffy dimensional fabric paint tubus kezd egészen hervadt képet vágni a polcon. kreatív félórák következnek...

honvágy

© photo

most nem azért, jókat vihogok itt magamnak-veletek, de holnapra 22°C-ot igérnek, és nagyon ki kellene mosni a frusztrált neuronjaimat. meg honvágyam is van. de mekkora....

glasses of power (and justice)

tessék. pedig nem is vagyok sorozatfreak. se dylena shipper, de még mindig morgok. hát. van mááásik. szubtilis szubtextuális subterra. ah.
(azok a régi szép idők, amikor még.... ifjú voltam és naív. és volt időm ilyesmiket bámulni. na ja, a disszertációírás igazán hasznos tud lenni.)

utó...izé

hát. kerli. ha már úgy a számba rágták tegnap.

szerencsés pestiek

tessetek feliratkozni.

jailbroken

pedig ijesztően tavaszi az idő, és korán is van keverni valamit, de egy* mauresque mellett rászántam magam a lehetetlenre, és mindenféle recapok, fannyafik s miegymás nélkül végigszenvedtem az l word utolsó részét. mert ez nekem jár.

hát. azt kaptam, amit megérdemeltem. az egyetlen wtf-döbbenet oka a tény, hogy minden fizikai törvénnyel ellentétben jenny láthatóan képes volt feltörni az iPhoneját.
heh. pedig azt hittem, mindenre felkészültem.
*több

ps. önbüntiből mindig is jeles voltam: az egyórás különkiadást legalább oly heves Zzzzzzzzzzzzzzzz jellemezte. kávékészletek kimerültek. viszont. a nap pozitívuma: ennyi szabadon engedett karakter!! végre. vissza ne merje valaki zárni őket!!

ubuntu vs frapp

izé. nagyjából minden összeállt az ibexes laptopon, még (talán??) a gib is el fog muzsikálni, mert wine az én barátom. apró siratnivalók azért akadnak: egy valamikori költözéskor elhagyott scriptum francia-magyar cd, ami mondjuk akkor elúszott, amikor az xp magába dőlt, és kiskedvencem, a kellneres percussionstudio, amit hiába kínozok, nem akar egyőttműködni. bah. ötlet??

update: közben változott a meccs állása, győzelemre áll a kőszáli ubuntu. én vagyok lámer, rosszul indítottam a terminálban, fránya idézőjel. helyesen: wine "c:/Program Files/PercussionStudio3/PercussionStudio.exe" sőt. gyorsan összehoztam egy gyorsindítót is, hihetetlen. ja, és a .pcc-ket át kell tenni egy a home-ben kreált dossziéba.

go for blue

reggeli 'zzik. szellőztet-porttöröl-meghülyítiamacskát pillanatokra.

puffing

mostanság kedvenc önkezelő játékom a 'nnnna milyen tengeri herkentyű vagyunk ma, ketteske?' a mai válasz: puffing fázisú diodon holacanthus.
ps. es telefonon távkezelt. némi guglizás után megerősítette, általában diodon holamicsoda vagyok, esetenként puffing-fázisban. bah. utálom, ha elveszik a kedvenc játékomat....

ocean : men

Pipin Ferreras & Umberto Pelizzari. Vagy. Umberto Pelizzari & Pipin Ferreras. Vagy.

merész:kőszáli:khömm

hosszas halódás után úgy döntött az xp, hogy magamra hagy, én meg dacból/lustaságból nem szedtem le a polcról az oprendszer-cédét, hanem némi kalandvággyal vegyített hümmögés után (gib 3.2, bezabeza) felraktam az ubuntu intrepid-ét, kiirtva ezzel az utolsó wines maradványt a lakásból. a mai nap nagyjából a csinosítással telt, kedvenc időtöltésem a nautilus kifényezése volt, lsd. pl. jobbklikk-clamav-vírus-scan... s szerint javíthatatlan redundáns vagyok. hehe.
ps. hasonlóan redundáns uraknak és hölgyeknek:
elmenteni gedit-ben virus_scan néven:
#!/bin/bash
# Scan the selected file in clamtk
clamtk $@

Terminálban bepötyögni:
$ chmod +x virus_scan
$ mv virus_scan .gnome2/nautilus-scripts/