még ott himbálóztunk a felszínen, széles vigyorral spékelve, amikor p odapökte szigorúan összepréselt fogai közül, hogy minden oké volt, sőt mi több, megvan a vizsga, a szárazon majd iktatja is, de most leszünk szívesek villámgyorsan visszaevickélni a bárkára, mert neki már az összes létező tartozéka szétfagyott, és ugye megértjük, hogy ez nem igazán az, amit egy egyébként nyugodt szombat délután az ember fia egy sima válrándítással elintéz.... hát. most kiberhelek egy piros bandolt a dugiból (costes gallines, 2001), aztán meglátjuk. és p igazán imádnivaló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése