hús

ahhoz képest, hogy a pénteken beinduló hosszú hétvégébe belefért egy adag utcaihoki, bicajos hegyi ösvényen lezúgás és kiadós korizás, egyetlen figyelemreméltó kék foltomat mindezek után, a kölkökkel való vasárnap esti játszótéri fogócskázás alatt gyűjtöttem be. a két utolsó programpont helyszíne egy kiadós köpés tőlünk, több szempontból is megjegyzendő, egyrészt misztrálkor jók ott a hullámok, másrészt a parkolók és a tengerparti sétány a legközelebbi kvázikocsimentes korizós hely (a pesti viszonyokat nem felértékelendő, de relativizálandó zárójeles megjegyzés tárgya ama kápráztató önhittség, ahogy a helyi polgármester nárcisztikus hajlamait kielégítő helyi újság világbakürtölte az első kerékpárút lassú, de elkerülhetetlen készültét: a college előtti kétsávos út leszűkítésével sikerült 650 métert összehozni, csókolom) harmadrészt a hosszú és puhahomokos strandon a turistaszezont kivéve kellemes focimeccseket lehet tartani. és negyedrészt, a sétány végén hasal kedvenc köztéri szörnyedvényem, a nő, aka arcnélküli erotikus húsmassza. egyes helyi legendák szerint seggentapicskolása szerencsét hoz.