húsvét

Ajaj, húsvét, régi rémálmaim egyike, sonka- pirostojás- hajnalilocsolókkiazágyból- krasznajamoszkva- bandiarészegszomszéd- triplahajmosás... most szendvicsszerűre sikeredett, kezdésnek lötyögős focimeccs a kölkökkel, fűfoltok a farmeromon, kékek a sípcsontomon, azért mégiscsak lihegek a végén, nem vagyok még csúcsformában.... zárásnak séta a parton, térdig tengerben, napba feszített vállal, még nem kezdtem el a szezont, bezzeg tavaly, februárban utánavetődtem A elúszni látszó OM-es gumilabdájának (amit aztán az idén egy kutya harapott ketté ugyanazon a partszakaszon, gazdája hirtelen távolba meredő szeme előtt, A zokogott is kicsit, inkább dühből, mi meg tehetetlenül álltunk, meg némileg megalázottan is talán, ki szeret tehetetlennek mutatkozni kiskorú rajongók előtt), lazán cipőstül-farmerestül, s a bátortalan napsütésben kimerészkedő családoktól benépesült strandon megállt az idő, ennyi tátott szájat rég láttam, amint másztam kifelé, hajamból-pólómból-nadrágomból-cipőmből patakokban ömlő tengerrel, boldogan ölelve a fonnyadt labdát, S csak a fejét rázta, A meg a homokban hempergett a röhögéstől, aztán haza kellett jönnünk átöltözni, s az anyósülés még napokig tocsogott a víztől, J mondta is, hogy ez a fejes szabadságvágyam felülmúlhatatlan megnyilvánulása volt, S szerint meg a hülyeségemé, na de most igazán jól viselkedtem, azt persze hozzá kell tenni, hogy kib**** hideg a víz, meg misztrál is van.... ami napi hangulatomnak akár árthatott is volna, az a köztes pár óra, családi ebéd címén... S nővérének pasija fél óra után sikeresen mámorba lőtte magát a pastis-bor párosítással, a pezsgőnél már félrebeszélt, az ülésrendnek köszönhetően nagyjából az én fülembe... fura móka az, amikor nagykorú pasik kizárólag életük azon 10 percével tudnak rendet vágni a teremtés inogni látszó gépezetében, amikor összehoztak két gyereket, nagyjából véletlenül, mert ahhoz túl kábák voltak, hogy gumit keressenek a fiókban... ma valahogy az is belefért, hogy szó nélkül zsebretegyem azokat a célzásokat, miszerint nekünk ehhez minimum Lourdesba kell zarándokolni... nem tudom, meddig alkalmazható még az óvatos szemöldökráncolással egybekötött lázas koncentráció mímelése, majd a teljes tanácstalanság, bocsnemértemmitmondsz?... lassan kezd hiteltelenné válni az ’én nem beszélni franciájul’ taktika... hát így, húsvét.