herstory

elszoktam a késői ébredéstől (a nyolc az késő?), félálomban anne lister naplóját olvasgatom (+kávékávé), arra várva, hogy eltakarodjon a mindenféle pimasz felhő, aki úgy döntött, a szabadnapomon varázsol pocsék időt. pont ide.

divide et ...

micsoda egy helyen szállok vonatra... meg úgy általában. honvágy ide-oda, elmenni se tudnék már. (azt is összerakom majd, miért is kattantam ide.)

op. cit.

„In the very torrent, tempest, and, as I may say, the whirlwind of passion, you must acquire and beget a temperance.”
ugyebár.

mañana

nnna. nesze neked igéret... ma ezt dúdolgattuk egész nap a két kínai, egy arab munkatárssal, mindenféle nyelveken: és nemzetközivé-é-é-é lesz holnapra a világ...
(én például halál unom a saját pregektúrás történeteimet, de mit csináljak, ha nagyjából csak ilyenre fussa ma. vagyis nem, de egyrészt a többit legközelebb, másrészt meg ez a bőrömre megy, a többi meg ugyan szintén, de kevésbé idegesítő módon. szal megjött a levél, hivatalos, kezdődik úgy, hogy a borítékon édesen ott a mlle kelebandi, chez s címzés. anyátok, mondja s is, amikor bontogatjuk, mi az hogy chez, és cifrázgatja konokul, ráhagyom, igaza van, mondjuk melyik házastársat szokás így hátsófélen bökkenteni azzal, hogy csak húzza meg magát, mert ő nem otthon lakik ám, hanem a párjánál, na de mindegy. következő kör: a levél szerint be kell mennem abba a bevándorlási hivatalba, ahová direkt mondták a személyes randevún, hogy nem kell bemennem. háát. telefonhoz kapunk. a hölgyemény némi meggyőzés után úgy dönt, hogy jó, nem is kell bemennem. fellélegzem, rossz emlékű hivatal az, legutóbb még a lábméretemet is gondosan feljegyezték, gondolom két példányban, hogy el ne kallódjon. de. mondja kedvesen a telefonba, és csak hebegünk, amikor elhangzik a situation irrégulière kifejezés. öh. bizonybizony, négy éve, csacsogja megrovón. na de, és soroljuk a mindenféle hivatalos fiszfaszt. az lehet, mondja kedvesen, de az ő számítógépében mindennek nyoma sincs, ergo. én illegális bevándorló vagyok. no. ilyen se voltam még.)

hüm

egyébként meg szvsz komoly fejlődésről tanúskodik, hogy ugyan a cipőfűzőm még mindig ollan szabályosan feszül, ahogy kell, de a szárítón jóideje már nem is színsorrendben ülnek a csipeszek.... avagy mégsem?

2:0

a medúzák - kelebandi meccs állása... a sporthasonlat persze úgy sántít, ahogy van, mert ugyan hogy a khmmbe tudnék kiegyenlíteni? mellesleg a tegnap délutáni lókötő kifejezetten ügyes volt, mert egyszerre tudott elkapni a bokámon és a (ostoba módon reflexből odakapó) csuklómon. hát kell nekem elbambulnom egy magáról megfeledkező sublet láttán, mikor tele a láthatár vadászó bestiákkal...
kínomban fűszerportyára hívtam s-t, és beszereztünk egy adag yassa-t aka szenegáli keveréket, van benne hagyma, fokhagyma, gyömbér, feketebors, csemegepaprika, babérlevél és kakukkfű. előreláthatóan veszett csirkegrillezés lesz a heti program.

vega

végrevégre. és ha a grabitkutya úgy gondolja, hogy feláll a gépen, holnapra meg is mondom a tutit...

giccs és konyha

tegnap esti performance: fekete felhőkkel kisért váratlan záporzivatar, s legalább ennyire váratlan fizetés a zsebben. virgonc jókedvemben sétálni hívtam s-t (végigandalogtuk a kikötőt, mellettünk karnyújtásnyira egy orphie követett bennünket kutyaként, amikor megálltunk megcsodálni, ő is megállt, és szenvtelenül pislogott ránk, aztán úszott velünk rendületlenül, a hajókat kerülgetve) és étterembe a kápolna melletti kistérre, ahol több hónapon keresztül szemeztem az étlappal: hűhaélmény garantált, ha véletlenül arra teccenek járni. és még nagggyon finom almateát is kaptam ajándokba.

ps. visszagondolva s óvatosan hümmögve, mert ugye a sorrendezés mindig igazságtalan, vagy legalábbis jelen esetben az, sz'al az est legjobb pillanata mégiscsak az volt, amikor óvatlanul belehörpintettem a ránézésre egy hamis aka tejszínes cappuccinonak tűntő édesburgonyaszószba, hjaj, abban a régi kis kávéspohárban, amitől még ma is megborzongok, tetején - ismétlés a tudás anyja - szezámmaggal s mákhoz hasonló akármivel megszórt tejszínhabbal. a chefből annyit sikerült kiverni, hogy öt fűszer van belekeverve, édeskömény, szerecsendió, valami bors, fahéj, és kömény. uh. még a szívószál is elpirult.

pari_ubi_sali

garantált íz- és színkavalkád.
innentől kezdve megbocsáthatatlan blaszfémia leparizni a p a r a d i c s o m o t.

l'eau de vie

az álmatlanság haszna aka az éjjeli kalandozás eredménye: ez itten egy 13. századi freskó, massa marittima-ból, pontosabban a helyi kút faláról. interpretáció ügyben érdekes guglizni, ugyebár.

rg 07

bezzeg a focivébé alatt minden kiskocsmában plazmatévé fityeget a falon.... kénytelen vagyok beérni az összefoglalókkal, vagy mint ma, azzal az időjárásfelelősi kacsintással, hogy párizsban süt a nap, itt meg dacosan esik: dechy - mauresmo, fr2, en direct.

ma

ebbe nem sikerül belehallgatnom, pedig biztatónak tűnik:

A Tribute To Joni Mitchell

1. FREE MAN IN PARIS - Sufjan Stevens
2. THE BOHO DANCE - Bjork
3. DREAMLAND - Caetano Veloso
4. DON'T INTERRUPT THE SORROW - Brad Mehldau
5. FOR THE ROSES - Cassandra Wilson
6. A CASE OF YOU - Prince
7. BLUE - Sarah McLachlan
8. LADIES OF THE CANYON - Annie Lennox
9. MAGDALENA LAUNDRIES - Emmylou Harris
10. EDITH AND THE KINGPIN - Elvis Costello
11. HELP ME - k.d. lang
12. RIVER - James Taylor

ez viszont sztereóban, még a péknél is.

アップルシ－ド

aka appurushīdo aka appleseed. manga bizony, masamune shirow hozta össze 1985 és 1989 között, a film két éves, shinji aramaki és tsai, 3ds grafika, cel-shading/toon-shading-el tuningolva . a kisírta, hogy nézzük meg, mi meg persze rohan körbe, kinek van meg, ki hozta le a netről, jajajaj, a meg csak pittyeszt, hogy ő nagyon szeretné, de igazán, el is mosogat, ha kell. lehet ennek ellenállni??
egy hét roham után megkerül, kukorica pattog a mikróban, s beüzemel egy kölcsönkivetítőt, klikk.
aztán ottragadunk a kanapén. vaazz, még rágni is elfelejtettem.

lütfen kapali tutunuz

valami megmagyarázhatatlan úrimodor-rohamomban megfogadtam, hogy ez itten eszpasz vert marad, semmi {@*~^˘§, legfeljebb abatármindenit, és ez most megakasztani látszik a szövegfolyamot... hát. a faxomnak kell fogadkozni.
mindenesetre a lexarabb az egészben az, amikor egész nap látom a tengert, szagolom a tengert, hallom a tengert, belemenni meg baromira nem lehet. csak nézni, ahogy mások megteszik.
közben azzal tartom életben magam, hogy szezon végén megcsinálok egy búvártanfolyamot, meg én, ha addig élek is. hát. fogadkozni jó dolog... és most lehúzok a partra, szabadnap gyanánt, megkergetni az összes játszani kész polipot.
az esztereknek meg mindenféle szépeket, ha lehet.

ööö

izé

a mai szabad asszociáció. beza.

öhm...

hát mittomén. (ennyit az elegáns kezdésről). bár sokat nem változtat a dolgokon, mármint blogolásilag, vagy mi, de most úgy tűnik, hogy kényszerpihenő jön, vészes gyorsasággal és hosszal. mert vannak ilyen gonosz áldilemmák, hogy teszemazt akkor most a tizenkétíves nemfizetős, vagy a heti hetvenórás fizetős? bingo. ennyit az álintellektuális szöszölésekről.
hát akkor csókolom. most pedig egy mauresque társaságában elhantolom a nyarat.

reflexx

a teljesen jogos kérdés: akkor most ki is győzött a tegnap esti vitában, sego vagy sarko? ezt rágjuk itt x ideje, elalvás előtt, ébredés után, fáradhatatlanul - hiába, olyan ez, mint a focivébé, utálom, de a döntőre engem is elkap valami megmagyarázhatatlan izgalom. és legyünk objektívak, ha már komoly ügyben törjük a fejünket: mit is írnak az újságok? neten körbeszimatolunk: néhány gyanúsan kötődő vidéki lap kivételével mindenki döntetlenről beszél. hát. ha mindenki döntetlent mer írni, akkor sego - vágom át elegánsan a gordiuszi csomót.
nihil novi sub sole.

toro

camargue rulez aka mas de gouine.... csoportkép is készült e ritka alkalomhoz. ám.
egyébként camargue köszöni, jól van, bikák, lovak, családalapítási izgalmakon átesett flamingók, s mindenmás tollas kompánia, sőt, kitesurfös kempingezők hada egyaránt lelkesen élvezte a napsütést, zöldülő mezőt, húsz fokos tengert (igény szerint).

creatif 2.0

a franciák még anyázni is kifinomultan tudnak, vagy tudnak kifinomultan is anyázni, vagy... ez például kedvenc (ál)választási plakátom.

riff

korareggeli (?) csáp paprikás körettel: colbert - simonyi 2. itt. hehe. egyébként: New York, Cutting Room, április 27. Coalition of the Willing jótékonysági koncert.

j-3

na, megyünk kanadába?? - vigyorgunk össze s-el, ha szóba kerül a választás, igaz, savanyú egy vigyor, de vigyor. közben mindenhol százalékok, meg utolsó elemzések, meg hatásos érvek, hajajaj. sarkozy jánospálozik és dögólozik egyszerre, miközben nagyon szigorúan rendet igér, le pen lefranciázza a második generációs kerületieket és velük együtt óhajt harcbaszállni a bevándorlás ellen, a bal jobbos témákon lovagol, a szoádizan közép meg a vörös-tenger szétválasztásánál is nagyobbat igér, jobb-bal koalíciót. szerencsére itt a magát alakító szélsőbal, nélkülük valami abszurd darabban érezném magam.

X.

killer lesbians

még nem döntöttem el, röhögjem magam az asztal alá vagy inkább vegyem magam komolyan és hümmögjek a seven bloodthirsty young lesbians & co. irodalmi értékén, mit is akar a szerző itt mondani típusú kérdések közepette. hát.

Zah-mah-ki-bo

"We do, doodley do, doodley do, doodley do,
What we must, muddily must, muddily must, muddily must;
Muddily do, muddily do, muddily do, muddily do,
Until we bust, bodily bust, bodily bust, bodily bust."
...

'little ellen macarthur set'

na ennyit az időzavaros kreativitásról. vagy khmmm... ha addig mégis megjelenne a toys'r'us polcain, felveszem a karácsonyi listára.

mlle szélvész

na, hogy milyen régen húztam zsiványlányt (és magamat) ezzel... menthetetlen guglizhatnékom támadt.

o.t.

kesztyűs kézzel

"l'autre jour, au fond d'un vallon,
un serpent mordit jean fréron;
que pensez-vous qu'il arriva?
ce fut le serpent qui creva."

ain't nothin'but a polka

mögvesztem. és minderre hány évet is vártam??

brrr

na most akkor mit csináljak ezzel a magyarral, elküldjem orvosira???- szól hátra a válla fölött az ügyintéző, majd a kolléga tétován ingó fejét látva rámmosolyog. - tudja mit, nem küldöm, elvégre mégiscsak európai, nemde? - én meg a kisablak másik oldalán fecergek a széken, és gyűrögetem a három kilósra sikeredett dosszié szélét, kínosan udvarias arccal, és igyekszem nem sre nézni, aki valamit motyog az orra alatt, ami nem hangzik túl kedvesen, érthető, végigcsinálta velem az omi-s kínlódás egy részét, még emlékszik.
na, maradhatok megint egy évet.

öööh

rosszkedvű uborkaszezonba keveredtem. az egyetlen említésre való tény, hogy megátalkodott vírusésmiegymásirtó-halmozó létem ellenére sikerült összeszednem egy csinos win32.rjump.b férget, ami ritka balkeszségre vall. a történet vicces része, hogy a ravmone.exe ipodokkal került forgalomba, akik -nahátnahát- csak és kizárólag windows alapú gépeket mószerolnak. hehe. én meg rácuppantam egy olyan archos multimédiakütyüre, aki eccer rácuppant egy ipodra.
tanulság: a kaspersky egy jó dolog..

tlw

na tessék, ezt nevezem én meggyőzésnek. sőt.
most lettem kiokositva, hogy hedison kisasszony nem kerül kamera elé az l word negyedik szezonjában, legalábbis mből sikerült kihúznom a nagyesküt, és ő már csak tudja, megveszekedett spoiler-vadász. na. hát így dőlt el fél perc alatt, hogy szkippelem az egészet, úgy, ahogy van. a kérdés már csak az, hogy akkor franco szemétkosár az eddigi részek célállomása, vagy azért nagylelkűen kimentem őket, hátha egyszer valami előre kiszámíthatatlan vészhelyzetben mégis ráfanyalodnék. (például a jövő héten, amikor egyesek konferenciáznak.)

bajusz

összeakadtam itten bajuszilag. ami persze nem baj, csak fárasztó. mer' engem amúgy is nehéz meggyőzni, hátha még ha nem is racionálisak azok az érvek. na. és akkor aszongya, hogy ő ennél racionálisabb nem tud lenni, milyen érvet hozzon? hámittomén. ha mán nem racionális, akkó legalább illent. umaga pölö félpillanat alatt meg tudna győzni bármiről...

68

ma reggeli migrénes-duplafájdalomcsillapítós nyöszögésemből cohn-bendit rángatott ki. asszem, fel kéne írni a pasit, nehéz napokra, amikor csak vonszolom magam francagravitációba - nesüssönanap - kivágfátafejemen attitűddel - azért meg külön elnézést, hogy csak ilyen hupikéktörpikék stílusban sikerült megtalálnom a linket, de némi földönfetrengés után be kell látnom, illik ez cb-hez, igazán.
egyébként meg aktuálpolitikáról volt szó, elnökválasztás, kampány, ilyenek, és cb három kérdésből nagyjából háromban rakta helyre az egész francia sajtót, és az egyébként normális sicard nem is győzött óvatoskodni, és a sarko épelműségét megkérdőjelező (pl 05:10-06:10 között) kommentárjait pajkos mosollyal elvágni. ha. valamiért szeretem, ha a média talpnyalása okán amerikát zrikáló franciák orra epidermikus viszonyba kerül a saját hátsófelükkel.
na, egyébként meg ugye március 22., némi hezitálással 68 születésnapja. akár.

'tomén

ma valahogy csak pakolom ki-be a zenéket, épp csak belekezd, már utálom, és nem találok olyat, amit viselnék. el. beeza, a Radioblogclub.com pár napja csendben kimúlt, azóta csak nyiff. és jut eszembe, google, mint végső menedék:
{-inurl:(htm|html|php) intitle:”index of” +”last modified” +”parent directory” +description +size +(wma|mp3) “blablabla”}
a blablabla helyére tessenek a kívánt zenét bepötyögni, aztán lehet noszogatni, hogy keressen. a
? intitle:index.of ? mp3 “blablabla”
sem rossz megoldás, de az első nagyképűbb.
ha meg nem szeressük a guglit, http://www.g2p.org/
vagy http://www.altavista.com/audio/default
vagy http://www.b3ta.cr3ation.co.uk/
vagy akármi. ha mégse mentene meg bennünket a nyavalygástól, menthetetlenek vagyunk.

vízimaci

egészen új kedvencem felvágós körökben a echiniscus trisetorus névre hallgat, az 1 mm-t ritkán elérő, pirosas, átlátszó, nyolclábú, négykarmú kisvacak. főfoglalkozása hivatásos túlélő, vidáman kilábal az olyan galibákból, mint pl. 151°C fűtve, -272 °C hűtve, 5700 Gy sugárzás, teljes vízhiány és vákum illetve a földi atnmoszféránál nagyságrendekkel nagyobb nyomás. legmeggyőzőbb mutatványa, hogy képes 99%-ban kiüríteni a szervezetéből a vizet, hogy aztán egy általa szintetizált cukorral helyettesítse, ami fagyállóként működik és károsodás nélkül megőrzi a sejtstruktúrát, majd ügyesen összehengeredik, és 0,01%-ra redukált metabolizmussal türelmesen kivárja, míg rendbejönnek a dolgok.
hát.

kávészünet

aszongya a dr. hrubos ildikó nevű felsőoktatáskutató, hogy "az intercityprofesszor-kérdéskör" (hogy ez milyen jó! én csak intercitytanársegéd voltam, míg az egyetem úgy nem gondolta, hogy neki tükepolgártanársegéd kell inkább, beza) "két hiányhelyzetre mutat rá. Az egyik ilyen, hogy Magyarországon nincs elegendő számú magasan kvalifikált tanár, ezért sokszor kényszerülnek arra adott intézmények, hogy más egyetemek, főiskolák tanárait csábítsák át magukhoz." (na most ezen bocsánat, de röhögnöm kell. én spec. kapásból több tucat minimálbéres megbízásival vacakoló vagy egészen másból megélő magasan képzett urat és hölgyet ismerek, aki boldogan menne tanítani, ha lenne hol, de az egyetemnek egy egész státuszt fenntartani mindig drágább, mint másutt állásban üldögélőt alkalmazni.) "A másik hiányhelyzet úgy értendő, hogy a tanárok azért vállalkoznak arra, hogy más egyetemeken is tanítsanak, mert csak így tudnak megfelelő jövedelemhez jutni. A felsőoktatás-kutató szerint egy nyugat-európai kollégának nagyon nehéz elmagyarázni ezt a problémát, ott ugyanis általában magas társadalmi státusza és anyagi megbecsültsége van egy egyetemi tanárnak." (háát, itt például annyira magas a megbecsültségük, hogy egy átlag havi egy hetet dolgozó assedices intermittent (mint pl. aki együttes alá ródol) nagyjából ugyanannyit keres. hmm. a társadalmi státuszt meg alapból másban mérik, leginkább a kocsijuk méretében, ami egy profnak ritkán lesz b***ottnagy. szal annál szebbet költeni, mint hogy pölö itt nem értenék...)
hát csókolom, tessenek felsőoktatáskutatónak állni. szép jövő előtt álló szakma ez.

arte

az meg kávézás közben tűnt fel, hogy ma este doku az arte-n:
22:10 Tu seras un homme, ma fille (Fr, B, 2004, 54')
(ismétlés: 03.21. 01:50)
(hasonló témában, mint az Isten velünk van, férfiakkal /J. Sosiński, P, 2005, 46'/)

...

újabb halálhír: Jean Baudrillard.
akko' azt már sosem tudjuk meg, mit is értett azon, hogy az aids a természet önvédelmi epidémiája?

közlekedj okosan

a nap mottója:
"Le véritable voyage de découverte ne consiste pas à chercher de nouveaux paysages, mais à avoir de nouveaux yeux."
vagy valami hasonló. életemben először sikerült feliratot javitanom és illesztenem. az ember mi mindent meg nem tesz a barátaiért. viszont hogy a közeljövőben mégegyszer megnézzem a loving annabelle-t, háááát... az összes párbeszédet kívülről fújom. és tényleg nézhető film, jól sejtettem.

kresz

helytakarékos. parkolás. toulouseban. ám. mert. ott. még. bringáznak. ellentétben. a. lusta. déllel. ahol. csak. a. túrdöfransz. fanok. tekernek. túrórudis. pólókban.

most már...

... azt is tudom, milyen érzés az, amikor bekopog az első opponensim az emilcímemre. biztos azt is megtudom majd, milyen elolvasni. de most még csak itt ülök a gép előtt, rémült csendben, és azon sipogok magamban, hogy a holnapi nap mindenképpen jobb lesz az olvasásra, mint a mai, sőt, talán a holnaputáni lesz leginkább az igazi... és hogy fene vigye, nem is tudom, mitől félek jobban.
ja, és azt is tudom már, milyen is az, amikor magamnak se mondok igazat. he.

cumtrocc

megint vállon veregettem azon reflexként rögzült szokásomat, hogy könyvet véletlenül se a fnactól, zenét véletlenül se a virgin megastoretól, elektromos kütyüt véletlenül se a boulangertől, konyhai bizbazt véletlenül se a carrefourtól, lakásközérzetjavítót véletlenül se a flytól etc. szerzek. cumtrocc. mer' olyan könnyű elhinni, hogy a m² arányos a választékkal... közben meg gettó.
most, hogy f megkért bennünket, ugyan keressünk már neki olcsóbb árfekvésű, részletre megvehető laptopot, és mindenhol kötelezően vista alatt futó (és fényes képernyős, de ez tényleg másodlagos kifogás) gépekbe botlottunk, mintha ő is megtérni látszana. főleg miután az egyik eladó merő szimpátiából beavatott bennünket abba, amit amúgyis tudtunk: elvileg neki lehet menni az eladó cégnek, gyakorlatilag meg...
jut eszembe: nekünk mé' nincs hasonló bulink, mint itt a que choisir?

tititi-tátátá-tititi

két nap vajúdás után megkockáztatom: vajh miért is nem bírok el az egy mp-s szinkroncsúszással a virtual dubban, interleave ablakban, delay audio track by... paranccsal, mikor elviekben mindent úgy csinálok, ahogy kő?
ja, hogy lamer vagyok. más megoldás?

update. van: demux vdubbal. audio audacityban elmentve wavba. vissza vdub, video direct stream copy, wav audio full processing mode, compression mp3 codec, interleaving-ben az eddig hiába próbált delay parancs, kiokoskodott értékkel. csodák csodája. minden száj megfelelő hangra nyílik. huh. kérdés, hogy az apró flv-kre vágott, youtube-ról leszedett, majd aviba átpakolt film minősége megéri-e az egész hercehurcát. viszont most már el lehet dönteni, érdemes-e megvenni.

fart {faRt} nm

itt lassan tavaszodik, a zanzásított télélményt megint letudtuk, két nap sí, hótalp, forralt bor, tűzhely, aztán vissza a virágzó tavaszba. évszakváltás két és fél óra autózással. néha titokban megcsípem magam.

tekerde

tegnapelőtt egész este tavaszi tekercseket tekertünk dvel, tegnap este meg sütöttünk, a végtelenségig. kb 8 személyre (félsült állapotban le lehet fagyasztani, ha kevesebben lennénk) kell
300 g darált disznóhús
2 konzervnyi rákhús (kb 250g)
3 fokhagymagerezd
szárított szeletelt feketegomba (6 db, vagy 1-2 zacskónyi)
szárított szeletelt shitaké gomba (3 db vagy 1 zacskónyi)
szója tészta (fél csomag, vagy max. 100 g)
1 répa
1 üveg szójacsíra
1 tojás
1 evőkanál Nuôc Màm
só, bors
tésztát és gombát 5-10 percig hidratálni kell meleg, de nem forrásban levő vízben, majd lecsöpögtetni és ollóval (!) apróra vágni. minden hozzzátevőt addig kell reszelni-vágni-gépben kínozni míg egészen apró darabokra nem sikerednek. az egészet összekeverni, míg homogén massza nem lesz - és kész a töltelék.
a rizslapokat cukros langyos vízbe kell mártani, majd törölgetőruhára teríteni, várni pár percet, majd belegöngyölni a tölteléket. a legjobb, ha van egy baromi nagy asztalunk, amire legalább 6-10 tésztalapot ki tudunk rakni, így kevésbé lesz unalmas a tekerés. (a háromszög alakú lapokból csinos rudacskákat lehet gyártani, de a nagyobb élményre vágyók szavazzanak a a körlapokra, böszme nagy tekercsek is készíthetőek belőle) a tekerés legfontosabb része, hogy először a széleket hajtsuk be, mert ha ezt elrontjuk, sütéskor az egész vacak az olajban köt ki.
a sütéshez bőségesen kell olaj, és lehetőleg ne nagy lángon tegyük, mert a tekercsek könnyen kirepednek. a nagyon profik két menetben sütnek, egyenként kb 10-10 percig, a kevésbé türelmeseknek megengedett az egyszeri sütés is.
ha ez megvan, majdnem fellélegezhetünk - már csak a szósz hiányzik, amit vagy a helyi szupermarketben esetleg ázsia-boltban megvehetünk, vagy nekünk kell összedobni:
1/2 csésze langyos víz
1/2 csésze Nuôc Màm
1 zöldcitrom leve
1 evőkanál cukor
1 gerezd fokhagyma apróra vágva/préselve
némi reszelt répa
(erős pista / sambal - szigorúan fakultatív)
a szószt nem árt előre legyártani, és pihenni hagyni, ízügyi megfontolásokból. kell még friss saláta- és mentalevél, aztán hajrá, lehet kóstolni.
na. az élmény esetleg fokozható a v és o által alkalmazott módszerrel, akiknél remek raviolikat gyártottunk vodkásnarancs mellett anekdotázva (hehe, ez leginkább s-re igaz, akinél nem esett le időben, hogy orosz barátainknál pohár üresen nem maradhat). figyelem, időarányosan növekvő ravioli (ill. jelen esetben tekercs) mérettel kel számolni.
na, hosszú téli estékre igazán kellemes program. viszont ha utálunk mosogatni és két napig olajszagban ébredni, egyszerűbb leugrani a helyi kinai/vietnami étterembe egy tucat tavaszi tekercsért.

csapó

...és a magyar nemzeti forradalmi ítélet végrehajtó ezred harcosai éjjeli lopakodásuk közben beleütköznek a magyar forradalmi nemzeti ítélet végrehajtó ezred nindzsáiba, és hosszasan lökdösik egymást, mielőtt megegyeznének, ki rúghat először bele kovács főtörzs horváth mihály téren parkoló kocsijába, s miközben visszaillesztgetik a félrecsúszott símaszkokat, feltűnnek a bevetésről visszafelé bandukoló nemzeti forradalmi magyar ítélet végrehajtó ezred rohamosztagának emberei, akik már ki is szúrták a főtörzs kocsijának téligumijait, de mire mindenki megemésztené a jóhírt, a magyar nemzeti forradalmi ítélet végrehajtó öngyilkos ezred tagjai tűnnek fel a téren, és heves hujhujhajrázással támogatva félrecsapják pörgekalapjukat és érfelmetszéssel támadnak a leeresztett gumijú kasztnira .....aztán valaki csapót is kiált, talán....

mince alors!

hát kedves k, olyan maga - ugye nem haragszik meg -, mint az egyszeri parasztember a jégverésben, tudja, lássuk uramisten, ketten mire megyünk... - mondta vala egyszeri témavezetőm, mikor xedszerre mondtam nemet egy egyébként hízelgő karrierépítendő ajánlatra. (hát. karrier azóta sincs, és már ajánlat se.)
illeszkedő mottó ez a tegnapi naphoz, ahol a több mint három hónapja esedékes két darab hivatalos emilt nagyjából hat gép előtt töltött óra alatt sikerült megírnom. csak azért egyébként, mert már nem tudok mit kitalálni, miért is nem születtek még meg. pedig nagy az én kitalációs képességem...

dive now

gyorsjelentés: ajándékozókedvű ismerőseim humora határozottan javult.

ezennel felajánlom m-es, kék, sárga feliratos ("les jeunes du var avec nicolas sarkozy" illetve "jeunes populaires 83") pólómat annak, aki kéri. teljesen szűz darab, viszont nagyon ocsmány és politikailag olyan szegényke, amilyen. esetleg cserébe örömmel fogadok "dive now - work later" pólót, narancssárgát, s-ben.

cekkerológia

... én ezt mindig valahogy úgy képzeltem el, hogy reggel a gyűrött arcú politikus kilépvén az ágyból benyálazott ujjával felbök az ég felé, hogy megállapítsa, miféle szél borzolja épp a közhangulatot. és bepakol a mellényzsebébe egy ügyesen beépíthető panelt, nehogy ne tűnjön naprakésznek. amivel alapvetően még nem is lenne baj, de mókás módon ezek a multifunkci panelek néha többet árulnak el alkalmazójukról, mint az szeretné, és a vasalt inges-nyakkendős komoly úriemberből borostás, csíkos pizsamája alatt titokban vakarászó pasit varázsol.
na. vannak kényes széljárások, mint például ha a nőtagozatügyi problémákba botlunk. ilyen álokos panel volt anno a pannon zsebtigris aka orbán cekkerezése, és ugyanez a kategória a francia zsebtigris aka sarkozy legutóbbi böfije is, amivel azt próbálta megetetni a nyilvános tévéfelvételen jelen levő száz franciával, hogy programjának azon pontja, mely a bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását engedélyezné, alapvetően a nőknek tesz jót. mert ugye a nő egyszere dolgozik, és feleség, és anya, ráadásul munka után még elvárnánk, hogy a kisboltokat körbejárva cipelje a nehéz bevásárlószatyrot. pedig. milyen egyszerű. vasárnap egyetlen bevásárlóközpontban vidáman megteheti mindezt, mert ott ugye mindent megtalál, amire szüksége van - s elégedett tekintetét ráemeli a kamerára. hát igen. mellesleg, a leitmotiv kiböki a szemünket, a következő kérdést egy ötgyerekes középkorú anya teszi fel, akinek sarko külön gratulál.

quine

gonosz apró szörnyek tartják megszállás alatt a lakást, felforgatták a nappalit és sikongatva ugrabugrálnak a tévé előtt---
az egész úgy kezdődöt, hogy elmentünk lottózni, A és H isijét támogatandó. a lottózás abban áll, hogy kartonokat kell venni, 0-90 véletlenszerűen elszórt számokkal, aztán egész este bágyadtan kukoricaszemeket kell rakosgatni a kihúzott és kartonunkon üldögélő számra. a teljes sorok végén hevesen üvölteni kell, hogy kiiiiin, a teljes kartonnál meg artikulálatlanul kell üvölteni, úgyse tűnik fel, mert az asztalnál ülők mind ugyanezt csinálják. és ha szerencsénk van, senkinek nem volt előttünk teljes sora/kartonja, és akkor kapunk egy csinos ajándékkosarat. közben a jelenlevő kölkök fel-alá rohangálnak és bemásznak minden útba eső asztal alá, a nyerteseket meg kukoricával dobálják meg, aztán néha bőgnek is vigasztalhatatlanul, mert elzúgtak a nagy rohanásban, szal igazán hangulatos, miközben a színpadon a mókamester ismerkedik a modern kor rejtélyeivel, és még mindig nem érti, hogy a mikrofon épp azért van, hogy ne kelljen üvölteni, hogy vihar- a- takaró- alatt- hatvankilenc, krisztell- combjai- tizenegy, krisztof- mogyorói- hatvanhat...
na és a negyedik menetben S okosan taktikázva megvárta, amíg a hiányzó tizenöt előbújik a kerékből, aztán üvöltöttünk rendesen, ahogy kell, s mire felocsúdott volna, hogy 'azannya, mit is nyertem', már ott ült előtte a wii,s ezzel az este legutáltabb résztvevőivé avanzsáltunk, több kiló kukoricával a nyakunkban, amit a vérszomjas kölkök zúdítottak ránk.
na. most az összes ismerős kölök bejelentkezett kipróbálni, én meg itt rakosgatom őket egyik sarokból a másikba, és felügyelem a rendet. jó kis szerda ez. ha eccer én leszek minden franciák köztársasági elnöke, eltörlöm a szerdai iskolaszünetet, az tuti.

eheti

nem, nem lett ornitológus belőlem, de ez a fiatal dolmányos sirály (larus argentatus) oly kitartóan produkálta magát előttünk a giens-félszigeten, hogy megadtuk magunkat. fél uzsonnánk a begyében, ha nem látszana.
amúgy szomjasnak, 10telettel.

na emeljük le

megint egy bágyadt hungaricum, amit nem tudok elmagyarázni snek, pedig veszettül igyekszünk mindketten, de a végén fáradt legyintéssel kapitulálunk. hiába minden, vagy az itteni agytekervények szocializációjából maradt ki egy etap, vagy a szíriuszi duplacsavar tuningolja át a neuronokat, mittomén, már az őszi nagy álforradalmon is elbuktam.

azért közös nevezőre jutunk a végén: goulache et circenses...

V-d-babes

már csak azért is, mert határozottan emlékeztet a vízalatti, szigonnyal fuldokló énemre. a polipok szemszögéből, persze. és van belőlük egy halom. esetleg kötögethetnék esténként, biznisz alapon.

szolgálati közlemény

eddig azt hittem, rossz passzban lenni nem túl vidám dolog. most viszont, hogy leginkább semmilyen passzba keveredtem, be kell látnom: rossz passzban lenni nem is olyan rossz. sőt. nesze neked nézőpont.

hétfő

a sirályok röptének tanulmányozása után a helyi jósok azt mormogták biztatóan: a szomszédot megölni nem kell félnetek jó lesz... eh. vagy csak a fúrót üssem ki a kezéből?

ho-ho-ho

csinos narancssárga hegyűűű pecabotom első kalandja a helyi vizeken. egy tucat bogue (aranysávos durbincs), ugyanannyi girelle (közönséges szivárványhal), egy pagre (északi keszeg?!), egy pataclet (??), egy sarran (betűs sügér), ééés egy crénilabre (aranydáma), büszkeségem netovábbja. (eckhardt kétségbeejtő halügyben, nincs valakinek jobb ötlete?)
a durbincsfogás mellesleg megrázó élmény, csak erős idegzetűeknek ajánlom. nem elég kiszerencsétlenkedni a szétnyammogott féregmaradványoktól sikamlós minüszkül horgot a szájukból, de szembe kell nézni a morcos, pincebogárszerű parazita kisrákokkal is, akik sértődötten tekingetnek kifelé a fuldokló halak szájából... innentől kezdve érthető az az egyhangú helyi vélekedés, hogy a durbincs nem ehető, fuuj, dacára minden józanul érvelő szakkönyvnek.
c-től viszont megvontam az engedélyt, még a parton akkorát zuhant, hogy nincs többé vendég-pecabotunk, legalábbis jelenleg erősen törjük a fejünket, hogyan lehetne feltámasztani.

vélo

ez véletlenül került a kezembe, és annyira csinos, hogy megtartottam. némi nosztalgikus felhanggal, mert az idei camargue-i túránk lenullázódott, pedig a flamingók pároznak ezerrel, és ennek örömére akkora színkavalkádot rendeznek, hogy csak na. pedig már kölcsönbringát is szereztem.... így most a tavalyi képeket nézegetem halk szipogások közepette.

70%

ismerős felállás: vámosok vs. könyvesbolt; a little sister's helyett ten percent book store-t kell olvasni, és mindjárt ott is vagyunk a better than chocolate-nál. ha hihetünk az elkobzási statisztikának, nem is lenne olyan buta dolog hetven százalékra átkeresztelni a tíz százalékot.

.txt

egyébként meg van abban valami, ahogy l kioktatott a múltkorában. aki nem tudja magát eladni, haljon meg. aki nem akarja, az is. beleértve magamat is, persze. ez egy ilyen pálya, nem való morálatlétáknak, oszt csókolom.
jut eszembe mindez arról, ahogy az l word igyekszik belekapaszkodni mindenféle kurrens okosságokba, olyan hívószavakkal, mint "butch/femme dynamics, class, lesbianism vs. bisexuality, transgender issues, and even race". tovább is van ám, OurChart, "a dynamic and vibrant online community of women who love women", eeeee. megnéztem az első részt.
és elszalasztottam egy szépiát, aki pánikszerű távozása közben tintacsomókkal lövöldözött. én meg tátott szájjal bámultam először a szépiát, aztán a foszló tintacsomókat. hihetetlenül szép mindkettő, bár az első nem érdek nélkül tetszik, ugyebár, baromi jó salátát lehet belőle gyártani.
eh. freud doktor biztos erről is roppant mélyértelműen tudna értekezni.

brokeback

na, ez az x. bőr, amit le lehet húzni egy hulláról. de legalább jól csinálja.

reflexológia

akklimatizálódással minden rendben, első netes körutamon kb három perc alatt rábukkantam az új l word szezon eddig lement két részére, szépen le is pakoltam őket (tivo, emberek, tivo. jó dolog az, még ha csak másnak is van), aztán valahogy képtelen vagyok belenézni, pedig szebb napjaimban imádom fikázni, na de nincs mit tenni, koranyári depresszióm csak a foltokban didergő hó láttára húzódott némiképp s provizorikusan háttérbe, s most újra vad erővel mérgez, így aztán felvidítandó borús kedélyemet pletykák után néztem, s a tasse de thé meg is tette a magáét, a pour l'actualité des Lesbiennes françaises... cliquez là linkkel.
és ha szafin végre összeszedné magát (vagy sela, bánom is én), akkor lehetne mauresmot nézni, de egyrészt mintha esőszünet lenne, másrészt meg a szokásos fallocentrikus buli megy az eurosporton, és a címvédő helyett a hisztis oroszt és a valami kétszázas atp-helyezésű selat mutatják, csak mer'.... na. mégis inkább barkácsolok valami tengerisün-vadászathoz nélkülözhetetlen hálót.
és az a 12 ív, amit kb egy hónapja kellett volna leadnom, hát az... legoptimistább változat szerint is romokban. hever. mellékesen, persze.

jusqu’ici tout va bien

«...jusqu’ici tout va bien, jusqu’ici tout va bien... l'important n'est pas la chute mais l'atterrissage.»
(a klasszikusok rippelése mindig dupla élvezettel jár. mellesleg.)

(mű)hó és tsa.

tanulságos egy hét volt. azám. a legtanulságosabb meg az, hogy három napi síelés után nem kell elhinni a szolgálaton kívüli síoktatónak, hogy le tudunk jönni a vörös pályán, mert úgyse. viszont. a leszerencsétlenkedés közben attól függően, buccsban vagy fammban utazunk-é, halk sikkantásokkal avagy szégyenlős bariton dörmögésekkel lehet beleomolni a síoktató karjaiba, főként, ha csinosat fogtunk ki, ugyebár.

koinos topos

"A commonplace book is what a provident poet cannot subsist without, for this proverbial reason, that "great wits have short memories:" and whereas, on the other hand, poets, being liars by profession, ought to have good memories; to reconcile these, a book of this sort, is in the nature of a supplemental memory, or a record of what occurs remarkable in every day's reading or conversation. There you enter not only your own original thoughts, (which, a hundred to one, are few and insignificant) but such of other men as you think fit to make your own, by entering them there. For, take this for a rule, when an author is in your books, you have the same demand upon him for his wit, as a merchant has for your money, when you are in his. "

quiiiiz

"Orfiuss der Erst puseran" - új év, régi reflex. na, ki és hol buzizik ilyen jóízűt??

mögfejtés:

Dürer, Der Tod des Orpheus, 1494

2007

na, lehet jönni, 2007. a mottó már megvan, csupa bizakodással nézek a jövőbe. vagy mi. bugy gatóv, vszigdá gatóv.

és persze az ihlet innen

bella h

cabaret electro glam a balthazar-ban.... ha megvan a millió dolláros hotel, akkor nem is mesélem tovább, milyen emberkék ráztak körülöttünk. megrázó élmény. azé' a belladonnás koncertek jobbak voltak. asszem.

izé

.
.
.
Hulyet, hulyet, Kinderlekh,
Kol-zman ir zent yung
Vayl fun friling biz tsum vinter
Iz a katsun-sprung
.
.
.

puttony

mer' ám itt père noël csempész mindenféléket a fa alá, nem a jézuska... mármint hivatalosan. a lázasnak nem nevezhető készülődésben arra a belátásra jutottam, hogy kétféle hősies ajándék van a világon: az egyik az, amikor előre tudjuk, hogy a kibontás után szenvedni fogunk tőle, még ha örömet is okoz (így kap s afrikai dobot, de shhh), a másik meg az, amiért előzőleg kell megszenvedni, de aztán csak az öröm marad (ez jc és e esete, akiknek pénteken tengerisünöket fogok, mert imádják, de közben azért hideg a víz, veszettül). szal szerintem ezek az ajándékok beelőzhetetlenül aa legjobbak, igazán.
aztán következik a sorban az, amit ti kaptok ajándokba, mert megérdemlitek: ez + az , és kicsit bónuszban a ráadás, j-nek, mert nosztalgikus hangulatba keveredtem.

kele feat lehidal

Bjork - Pj Harvey - Satisfaction
Uploaded by janmi38

ps. bocs a végéért. viszont ha valaki ráakadna egy használható minőségű army of me-re skin-nel, igazán hálás lennék.

玉米 aka yumi

csak mert lgt megy, és közben beugrott a "mire megy itt a játék?", békés ebéd utáni asszociációs akármi. a boxról meg beugrott m, akivel együtt salátáztunk eccer, mikor még nem volt világbajnok - igaz, már nem az, de lesz visszavágó, szal ez inkább bizonytalan. (a salátázás egyébként a szokásos meleg kontextusban kell érteni, mert rajtunk kívül jelen volt ugye m az aktuális barátnőjével, meg egy exe, meg annak egy exe, meg annak egy majdnem-exe. és persze mindez nem hivatalos, teccenek érteni, a szponzorok vagy mi.) aztán egészen váratlanul beugrott li yuchun, a boxolós klipje okán (van neki nem boxolós is ám, nem is egy, egyik jobban fáj, mint a másik.), meg az, hogy milyen vicces, befutni az épp aktuális szépségkánon tagadásával, ráadásul egy hasonlóan megrázó nevű tévés baromságban, mint a Mongolian Cow Sour Yogurt Super Girl's Voice... aztán meg beugrott, hogy még nem is kávéztam.

ps. egyébként a box meg ilyen.

nrv

november végén belfortban a bíróság engedélyezte, hogy egy leszbikus örökbe fogadhassa párjának gyerekét, akit közösen nevelnek. az ítélet indoklása szerint a döntés «conforme à l'intérêt supérieur de [l'enfant] de bénéficier d'un lien juridique avec la partenaire de sa mère qui le considère comme son propre enfant et qui participe à son éducation». lehet ujjongani (ez már a második pozitív döntés, nahát), de csak módjával. tegnap egy ugyanilyen kérésre amiensben határozott nem született, ne tessenek meglepődni, ha az indoklás ismerősnek tűnik: az adopció nincs «dans l'intérêt de l'enfant».
nem mellesleg, a legfrissebb felmérések szerint a franciák 50%-a elfogadja a homoszexuálisok házasságát, de 54%-a elutasítja az örökbefogadást. kedvező hír, hogy a 18-24 év közöttieknél 68,6 % a házasság és 58,5% az örökbefogadás támogatottsága, míg ugyanez a 65-+ kategóriában 22,8% és 18,4%. a türelem, mint mentsvár, vazze...

f*cking busy

(ma ezt hozta a net ajándékba)

és az is van még, hogy megérkezett várvavárt téli cipőm, azt igéri kedvesen, hogy -30 fokig életben tartja a lábamat, és havat akar, meg minden. az meg lesz a hétvégén, mert ugye ha a hegy nem megy mohamedhez... szal most itt ülök a qrva meleg bakancsomban és forró kakaót szopogatok (cacao issu de l'agriculture biologique, sucre de canne, bois d'inde, roucou, piment, jessza, mijafax az a roucou??), mert fel kell készülni egy hegyi hétvégére, meg a cipőt is be kell lehetőségekhez képest törni, csak a képembe lógó érő citromok és a heves napsütés ront némileg a koncentrációmon.

Fitness & Dance Dollars

"Soon you'll be flaunting it to the world and
earning a fortune in Peekaboo Dance Dollars"

attól, hogy a toys & games kategóriából szegénykét virtualice átvándoroltatták a sports & leisure>fitness kategóriába, ugyanolyan otthontalan maradt; a barbie 12 dancing princesses és a fisher price drop and roar dinosaur helyett most a trimline exercise bike és a tunturi r30 rowing machine társaságában szomorkodik. talán írhatnánk egy petíciót, hogy inkább költöztessék át a pre-school cuccok közé, az legalább őszinte megoldás lenne, elvégre fel kell készíteni a kölköket az Életre, nem?

codex rescriptus feat. kele

"… connaître une bête, ou une plante, ou une chose quelconque de la terre, c'est recuillir toute l'épaisse couche des signes qui ont pu être déposés en elles ou sur elles…"

vazz...

...micsoda öröm ilyen* hatásosan zúzós figyelemfelkeltő cuccokra bukkanni, nahát. az összes homofób vinnyogva fog átmenni homofilbe, rögvest.

*copyright D

hús

ahhoz képest, hogy a pénteken beinduló hosszú hétvégébe belefért egy adag utcaihoki, bicajos hegyi ösvényen lezúgás és kiadós korizás, egyetlen figyelemreméltó kék foltomat mindezek után, a kölkökkel való vasárnap esti játszótéri fogócskázás alatt gyűjtöttem be. a két utolsó programpont helyszíne egy kiadós köpés tőlünk, több szempontból is megjegyzendő, egyrészt misztrálkor jók ott a hullámok, másrészt a parkolók és a tengerparti sétány a legközelebbi kvázikocsimentes korizós hely (a pesti viszonyokat nem felértékelendő, de relativizálandó zárójeles megjegyzés tárgya ama kápráztató önhittség, ahogy a helyi polgármester nárcisztikus hajlamait kielégítő helyi újság világbakürtölte az első kerékpárút lassú, de elkerülhetetlen készültét: a college előtti kétsávos út leszűkítésével sikerült 650 métert összehozni, csókolom) harmadrészt a hosszú és puhahomokos strandon a turistaszezont kivéve kellemes focimeccseket lehet tartani. és negyedrészt, a sétány végén hasal kedvenc köztéri szörnyedvényem, a nő, aka arcnélküli erotikus húsmassza. egyes helyi legendák szerint seggentapicskolása szerencsét hoz.

hum

Foszlik már az ősz -
együtt kéne szomorkodni
valakivel.

happy punishment park

mass-medias : peter watkins
mellesleg: szoborpark

csigav(é)ár

hirtelen ősz lett. már reggel óta. és csak esik. öt perces napsütések borzolják a kedélyemet. a meztelencsigák absztrakt halmokat gyártanak örömükben az ágyásba, a disznóbabfészkek fölé. még ilyet. hogy fogom kipróbálni az én csodaszép rolleremet? a nappali két méterén már vagy ötvenszer átsuhantam, hiába, a macska inkább vacsorát vár, S a chinatown-t. eh, jogos, marlowe nyolc keréken, micsoda képzavar.
ps. a nap engedménye, hogy tévézés közben rajtam maradhat, de a bevetett nyafimennyiség ellenére a galéria tiltott terület...

nrg

holnap ezt hozza az önmikulás, ha S összehozza a randevút az eladóval, aki remélhetőleg nem photoshopzseni. (és remélhetőleg nem is ebayen vadászó darabolós gyilkos)
hát. akkor esetleg még hozzácsapnék a kivánságlistához egy használható ütőt és néhány labdát, bár amióta sikerült majdnem betörnöm egy kósza orrot egy elcseszett emeléskor, valahogy utcaihoki ügyben szleptikusabb lettem.

csizma

a szokásos ünnepi listámon bíbelődöm titokban, és miután belekeveredtem egy ebayes licitbe (ellenállhatatlanul ütött-kopott görkori, levett a lábamról, éééés lehet hogy holnap reggel már az enyém), az egész csak hipotetikus tilitoli lett, nincs is ezen mit meglepődni, tavaly se lett narancssárga kenguruslipem, pedig hogy beindultam rá, hajaj (bár azt is meg kell jegyeznem, hogy lelkesedésem korántsem rekedt meg a nyávogásnál, meg is rendeltem, de időközben kifogyott a készlet, s csak egy sajnálkozó levelet kaptam kézhez, meg egy szürke színű kárpótlást, amit ugyan nem volt szívem visszaküldeni, na de akkor is). és most egész rövid lett a lista, bezonyám, biztos racionalizálódom, vagy valami ilyesmi, persze az is lehet, hogy baromi jó dolgomban már nincs mire szükségem.... a mediterrán tenger réme cím elnyerésében eleddig csak az gátolt meg, hogy kontaktlencsében macerás sznorkolni, és az összes hal hosszan röhög a képembe, mire észreveszem, ma viszont fültövön csapott a felismerés: vazze, nehogymá', és lőn: igenis létezik optikai korrekciós maszk!!! szal akkor rendel egy szemreszabott maszk, és ha esetleg kérhetném a drága gyártó bácsikat, hogy gondoljanak rám is, mint kislábú nőneműre, és gyártsanak 41 alatti uszonyokat is, és ha már belelendülnek, akko' kérnék egy párat abból is, köszönöm, kezicsókolom.
ps. a bónuszpontokat egy duplameleg kombira váltanám be, ha lehet. amióta fogytam, az enyém kicsit nagy lett.

bla & co.

fun home*

pincér, csupa ilyen esős novemberi napot rendel. :o)
*sponsored by j

comment

update

a reggeli weetabix-adagom majszolása közben két dolog is eszembe jutott. az egyik az, hogy lám, itt az ősz, mert egyébként őszinte távolságtartás jellemzi viszonyunkat, s eszembe se jutna bepakolni a kosárba, aztán jön egy klikk, s tavaszig nincs reggel weetabix nélkül.
a másik meg az, hogy mégiscsak lesz valami komment a morvai-baló tangóhoz. vagyis annak egy szegletéhez, mert mindenki úgy határolódik el hitvesétől-szeretőjétől-fodrászától, ahogy akar, egyébként is, ilyen ingoványos talajra én be nem teszem a lábam. ami inkább felcsilingelte neuronjaimat, az az eddig is meglévő bizonyosság, hogy némely egészséges határon túli politikai-vallási meggyőződés hogyan is képes megfojtani az egyébként vitathatatlanul meglevő szakmai hozzáértést. itt volt ugye az a kikezdhetetlen stílusú levél, ahol morvai "bizottságban vele harcoló nőtársairól" beszél - én meg ugye szeretem az efféle fordulatokat, 'harcoljunk az erőszak ellen', miegymás - és még meg is fejeli egy félmondattal, amikor is ugyenezen hölgyeket "csajokként" említi, "akik a gyarmatosítás elleni harcban edződtek és szabadidejükben Gázában edzőtáboroznak". azért is szép ez a félmondat, mert tökéletes állatorvosi ló, kvintesszencia, apoteózis, kapiss, nem? jelen kontextusban gyarmatosításról beszélni, meg harcról, meg edzőtáborról, igazán tudós objektivitásra vall, ne felejtsük el, milyen minőségben is írta ezt a levelet.. s azt sem, hogy az azt megelőző adok-kapokban egyetlen utalást sem találtam a nők helyzetére Gázában, pedig ha beguglizzuk, elég érdekes emberjogi jelentéseket olvashatunk,
s aztán lehet okoskodni, hogy de pár kilométerrel arrébb kutatott, ami igaz is, persze, csak épp a kutatás kontextusa köszönőviszonyban sincs a levél fenyegető hangnemének egyik kulcselemével, a gázai edzőtáboros csajokkal... na, ennyit a nanés morvairól, akit én e pillanatban érdemei elismerése mellett etc... és akkor jön ez az elhatárolódós cucc, ahol is mint egyetemi docens-büntetőjogász hangsúlyos érvként azt tudja mondani, hogy "egy gyermek igazságérzete", punktum, q.e.d. no. sára lányom mint orákulum. már csak ez hiányzott a racionalitás síremlékéről.

rókagomba

rókagomba
borjúhús
hagyma
fokhagyma
tejszín
só, bors
_________________________________________

ha szárított rókagombát találnánk csak, tíz percig langyos vízben kell áztatni, lecsöpögtetni, aztán hajrá.
1. a rókagombát fedő alatt meg kell szabadítani a felesleges nedvességtől; ha már nem ad ki több vizet, némi olajon kb. 5 percig óvatosan sütni.
2. egy mélyebb serpenyőben a kockázott borjúhúst + a karikára vágott hagymát (esetleg fokhagymát is, ha kedvünk úgy tartja) vajon és olajon majdnem készre sütni (első körben fedő alatt), hozzáadni 2 dl tejszínt és a fűszereket. amikor már csak egy paraszthajszál választja el a tökéletességtől, beleborítani a rókagombát, és óvatosan összerottyantani.

kvóta

"Kristen - You've had sex with a girl?
Annabelle - It's not that big a deal...
Kristen - Wow, that is like...WOW...
Cat - Finally a lesbian. I was worried we were never going to find one after Michelle Peters graduated."
(hmm. még a végén látatlanba is bónuszt adok... mert ami eddig a szemem elé került a youtube-on, túl sok kedvet nem adott az emuleos ismerősök megzörgetéséhez.... és a black dahlia roppant felejthető film, igazán.)

dibidabi

na ez is egy olyan nap, amikor nyuszikát játszom a síneken, s azt dúdolgatom óvatos szökkenések közepette, hogy "virágos rét, taramm-taramm..." vagy most újabban ezt.

retro

kirámoltam a kölkök rajzolós dossziéját, üres lapokra vadászva, és egy két évvel ezelőtti mesterműre bukkantam: "A szerint a világ"...

begrunge-kigrunge

L.A. music awards - legjobb grunge banda: anatomie bousculaire.
mit lehet erre mondani? azon felül persze,
hogy nem véletlenül ismerős.
viszont a délután indie ismerkedéssel telt (átnyálaztam a linkgyűjtenényüket).
felejthetően.

uff, enfin!

"l'equipe - Le troisième set a-t-il été un des meilleurs que vous avez disputés cette année ?

AM - Peut-être. Je ne sais pas. J'en ai joué un paquet de bons sets cette année (rires) ! "

bittersweet

az egész hely akkora, mint C-éknél a nappali, van viszont lodzsa és hozzá vezető lépcső, ráadásul nemdohányzó, amit a többség be is tart, van csapolt búzasör, és a biztonsági is leginkább kért, hogy ne fényképezzek. így aztán szinte nem is. nnna.
ja, és annak ellenére, hogy a comfort woman nekem nem igazán jön be, húzós estét hoztak össze, a ritmusszekció iszonyú jó, de tényleg, ndegeocello meg tiszta space, mérhetetlen hevességgel gesztikulál és közben hülyeségeket beszél (becsengetett nála a spirituális megváltó, vagy mi). még jó, hogy az időt leginkább a bassz-mikro vonalban töltötte. bojtos kissapkában.

jibe <3> US=gybe

hajó vitorla átvágása (v. visszás forgatása), szélben a vitorla átfordítása, halsolás

D szerint ezt is meg fogom egyszer élni, most azonban még a beach start is komoly fejfájást okoz. na. ha. most viszont még ott tartok, hogy fennmaradni a deszkáán, nem belezúúúúgni a vízbe, hallom is a biztatást, hogy ekvilíbrrrr, miközben két órája igyekszem egyenesbe hozni a vitorlát.... őszülő fejjel a második csúszdás sportba fogok bele egy hónapon belül. és csak azért nem készültek képek közben, mert tiszteletbeli edzőm vagy a parton fetrengett a röhögéstől, vagy hősiesen ázott a hideg vízben mellettem, és eközben valahogy nem jutott használható lövéshez, én meg túlságosan el voltam azzal foglalva, hogy két kézzel a wishbone-ba kapaszkodva túléljem az egész szégyent.

boybeater aka marcelle

hát ez még begyömöszölődött az esti/hajnali programba... a lassú patricia clarkson francia szinkronnal is lenyűgözően lassú, ally sheedy meg.... na. azon ritka filmek egyike, amiket hosszú évek óta mindig újra meg tudok nézni.
este meg me'shell, wow. már csak délutánra kell kitalálni valami méltó programot, a szendvicselvnek megfelelően.

eisteddfod

bocsánatot kell kérnem a walesiektől. így előre is, en block. viszont. menthetetlenül a bárdok zakatolnak a fejemben. pedig ők biztos roppant komoly urak voltak, a maguk módján, jól meg is járták, ugyebár, s csúf végre jutottak szegények. na. nálam viszont valami megfejthetetlen árukapcsolás okán újabban a bárdokkal kezdődő asszociációs lánc végén nem a gonosz tirannus érdemeit morális megfontolásból megénekelni nem akarók, hanem mantrájukat a racionalitás minden meggyőző ereje ellenére megváltoztatni nem hajlandó, zsigerileg programozott modern bárdok állnak. twisted, tudom, de így működnek a neuronjaim, amint az indexre keveredem. eh, galagonya-magyarok.

arghhh

az agyhalál szélén a laptopnak még van türelme ilyen udvarias üzenetekkel bombázni:
"Ilyen hosszú mondatot nehéz elemezni. Ez talán nem is egy mondat."
uh..... de az.

buridán szamara

ugyan buridán műveibe soha be nem teszi a lábát,de
»tou peinôntos kai dipsôntos sphodra men homoiôs de kai tôn edôdimôn kai potôn ison apechontos. kai gar touton êremein anankaion« (Arisztotelész De coel. II 13, 295 b 33)
aka
»Intra duo cibi distanti e moventi - D'un modo, prima si morria di fame, - Che liber' uomo l'un recasse a' denti« (Dante, Paradiso IV)
aka
na ugye, bizonyos szempontból egyenrangúak az alternatívák, a franc essen beléjük. és ez most szigorúan személyes kontextusban értendő.

ça roule...