csütörtök, június 30, 2005

női póz

Most sírjak vagy röhögjek?
Update: tv2 honlapon Tények 2005. 06.30. "A valódi nő" riport

Ha már...

télapó, legyen kövér:


  • The ultimate geek multi-tool
  • USB storage in a beautiful Swiss Army knife design
  • Available in 1 GB, 512MB, 256MB, 128MB or 64MB capacity
  • USB Flash Drive (easily detachable)
  • Includes: Red LED light, ballpoint pen, knife, scissors, file with screwdriver, keyring
  • Flash drive is USB powered, no external power supply required
  • LED blinks to indicate read/write activity
  • Works with Windows 98/SE/2000/ME/XP, MAC OS 9.x or above, Linux 2.4 or above
  • USB 1.1/2.0 interface
  • Legendary Swiss Army quality construction and materials
  • Red LED light uses a single CR 1025 battery (included)
  • Comes with USB cable (1 meter length)
  • Size: 2.4" length x .75" wide x .6" height
  • Weight: 1.2 oz (33 g)

szerda, június 29, 2005

Fuzzy Vibrating Tongue Ring


azt a batár mindenit..... hány nap még a télapó?? És ami tovább bonyolítja a dolgot: van máásik!

kedd, június 28, 2005

Bünti

Nil sub sole novi. A májusi NEM-nek köszönhetően újra Sarko a belügyminiszter. Hát. No comment.
Alighogy beül a kicsi miniszteri székébe, Perpignanban egymásnak mennek a cigányok meg az arabok. Először azért, mert néhány fiatal cigány vasrudakkal agyonver egy arabot. Aztán azért, mert egy héttel később valaki agyonlő egy másik arabot, és ugye ki más lehetett, mint a cigányok, logikus. Így aztán mindkét fél összeköltözik az övéivel, fegyverkezik és fél, és a másikra mutogat, akinek mindent lehet, meg aki jobban él, meg akit jobban szeret a helyi politika. Finom hely lehet az a Saint-Jacques, meg az a Bellus, ahová bekvártélyozzák magukat, matracok az ablakokban, meg pasik állandó őrségben, a gyerekek meg ki se jöhetnek, legalább nincs iskola. A tévé persze kijön, filmez mezítlábas lurkókat meg aggódó anyákat, marcona férfiakat, ahogy kell, fifty-fifty alapon ügyesen elosztva cigány és arab közösség között. Franciákat nem mutatnak, nahát, micsoda hely az a Perpignan.
Munkanélküliség, analfabetizmus, kis hétköznapi rasszizmus, ahogy lenni szokott. Néhány óvatos hang megjegyzi, talán inkább munkahelyek kellenének, meg kevesebb "közösségezés" (és több "franciázás", khmmm). Na de jön Sarko, majd ő megoldja. Hát meg. Ezer rendőr az utcán, mikrofonpróba, gépelt szöveg: "fermeté", "sanctions", "case prison" a kulcsszavak, s a cirádás vérhányás a következő mondatba torkollik: "taper fort et vite". (Én mondjuk frapper-t mondanék, nem is vagyok belügyminiszter) Óvatosan kétkedő női hang a Sarkot körbefogó tévékamerák mögül, ahová az érintetteket terelték: "na de tényleg, möszjő, igaziból?" Mire Sarko kivágja magát: "Ez csak egy olyan szófordulat, asszonyom."
Pár nappal később húsz euróért agyonlőnek egy kocogó családanyát; a feltételezett tettesek egyike egy feltételes szabadlábon levő fickó, aki tizenéve életfogytiglanit kapott. Sarko megérkezik, mikrofonpróba, gépelt szöveg: a fickót a törvény bötűje szerint szabadlábra helyező bírónak fizetnie kell ezért a hibáért. Drágán. A tettesekkel együtt, akik jól megkapják majd.
Pár nappal később egy utcai leszámolás egyetlen áldozata egy 11 éves kiskölök, aki apák napján ajándék gyanánt az apja kocsiját mossa Courneuve egyik tömbháza előtt. Terroristavadász szuperrendőrök átkutatnak egy tucatnyi pincét, míg talpas kollegáik az utcán ijesztgetik az arrajárókat; a perpignani méretű razzia eredménye egy Perpignan méretű nulla. Sebaj, jön Sarko, mikrofonpróba, gépelt szöveg nélkül: a tetteseket el fogjuk kapni, blablabla, s a kerületet sorsa e szép új jövőben: "nettoyage au Karcher".
Hát így. Petit Nicolas leereszkedik a néphez, meghallgatja bánatát, és a maga vélt pijin-én még megoldást is oszt, o piké mindenki, már morzsoljuk a kukoricát, lesz itt nemulass a rosszfiúknak. ( Mittomén, mostanában a négy és fél éves H is elalél a gyönyörtől, ha a jelenlevők megcsodálják a bicepszét, lehet, hogy fertőző.)
Na. Hölgyeim és Uraim, nagy eséllyel Franciaország következő elnökét látták. Én meg azon vacakolok, hogy szeptember 11. után mennyire kulcsszó volt az a hunt down duplavé szájában.

update (nem mintha bárkit is érdekelne, de ez egy ilyen nap):
A ma (szerda) reggeli lapok hírei szerint a fickó láss csodát gyorsan felkapaszkodott a 'legnépszerűbb politikus' státuszba, röpke 39%-kal. Hát na.

hétfő, június 27, 2005

midi


Ilyen mókás kisfickók lakják előttünk a falat, tegnap éjjel hetet számoltam össze belőlük, a lámpa körül bulizó mindenféle repülő egyedekre vadásztak békésen, és mire előkaptam C kölcsöngépét, már csak ez az egy maradt, mert elbambult kicsit, a többiek meg a kövek között duzzogtak, amiért megzavartam a vacsorát.


Ő meg szombat éjjel sétált be a nyitva hagyott bejárati ajtón, miután elbúcsúztunk az összes vendégtől és a szülinapi buli maradékait hordtuk nagy kupacba. Tétován álldogált az előszobában, és tűrte, hogy körbecsodáljuk, lefotózzuk mindenfelől, felrázzuk A-t, aki félig állva belealudt Shrekbe, hogy aztán hangosan sikongasson, hosszan és elbűvölten, sőt, azt is ugyanazzal a békés bambasággal tűrte, hogy kitessékeljük, majd sértődötten becsörtetett a folyondárok mögé, gondolom jól megfogadta magában, hogy ide se jön többet bulizni, micsoda modortalan népség.


Ez meg minden látszattal ellentétben az első kabócánk, kicsit félénk még, mert új lakó, de üvölteni már most nagyon tud.


Ő pedig Pompom 1.; van még 2., 3., és 4. (2. laposabb és szögletesebb, 3. vékonyabb és barnább, 4. sokkal kisebb), bárhol és bármikor beléjük lehet botlani, feltéve hogy süt a nap. Pompom 1. pár napja ellopott egy túlérett földiepret a szemem láttára, és egyszer pillanatnyi identitászavarában rámugrott, de ezen apró incidensektől eltekintve bájos albérlők/főbérlők, kinek hogy tetszik. Már be is költöztek az új kőkupacba, amit a fenyő alatt építettünk.

update:


Csak kétszer szúrt agyon a pálma, meg egyszer majdnem elzúgott velem a létra, de van végre képem a kabócáról. Asszem ez a kettes számú, de ebben nem vagyok egészen biztos. Egyébként meg úgyse látszik belőle szinte semmi, ez van, C gépe egy nagy rakás $@&*, de majd ha egyszer lesz végre munkám ergo pénzem, na majd akkor. Úgybiza.

péntek, június 24, 2005

i:q 2.

Ez egy szép történet, legalábbis szerintem; engem valahogy mindig meghat, brutális, őszinte, s helyenként még szeretetreméltó is.
Catalina Erauso 14 éves koráig egy dominikánus kolostorban élt, de érthető módon változatosabb dolgokra vágyott, és férfiruhát öltvén megszökött. Három év spanyolországi kalandozás után elszegődöttt egy hajóra és irány az új világ, ahol zsoldosként portyázta végig a következő éveket: ivászat, kártya, csata, párbaj, helyenként kínos börtöncellák, ahogy az egy zsoldoshoz illik. Néhányan belehalnak a pengéjébe (így pl. mit sem sejtő bátyja, akinek fogalma sincs, hogy a kölyökképű szögletes spanyol az ő húga, és egy rosszul sikerült éjszakai csetepatéban jobbra lép, amikor balra kéne, vagy balra lép amikor jobbra kéne, vagy valami hasonló, s szíven szúrja magát Catalina kardjával, aki úgy tűnik, itt tényleg mintha megzuhanna, és még néhány könnycseppet is elmorzsol, na de kutya világ ez, sirdogáló zsoldosoknak meg pláne, így aztán gyorsan abbahagyja), ami miatt néha majdnem ő is kivégzőosztag előtt végzi, de valahogy mindig megússza, meg vannak halvány nőügyek is, ízlésesen sejtetésekbe csomagolva. Húsz év hercehurca után hazatér Európába, elmegy Rómába, ahol az esedékes pápa (VIII. Orbán) nagylelkűen jóváhagyja, hogy férfiruhában járjon, nagy szó ám ez ekkoriban (meg előtte-utána is még hosszan), és spec nem igazán tudom, mivel is sikerült meggyőznie a vatikáni urakat, a hivatalos verzió szerint szüzessége a legnyomósabb érv ezügyben.
1624-ben a Spanyolország felé tartó hajón kezd hozzá élettörténete megírásához / lediktálásához, 1645-ben tudjuk, hogy Vera Cruzban jár, aztán a nagy néma csend.

Na, biztos megvan ez mindenféle nyelveken, nekem ez került a kezembe:
Erauso, Catalina, La Nonne Soldat. (tr. J-M de Heredia) Paris: La Différence, 1991.

csütörtök, június 23, 2005

kedd, június 21, 2005

fête de la musique


van új CD, bár szerintem először élőben kell őket látni, anélkül nem túl .. khmm... na.
és lehet belehallgatni, ebbe meg abba. Meg még többe.

hétfő, június 20, 2005

A kívánatos jövő

Én spec. azt a segítő szándék egyértelmű jeleként értékelném, ha a vonatkozó urak és hölgyek aka a (nagy) szellem emberei a Szent István terv keretén belül önként és dalolva, mintegy levéve a levegőből, felajánlanák kecses kis jobb kezüket a népnek, hogy az boldogan keringhessen vele a Bazilika körül, Isten segedelmével vagy anélkül.

Akármit, bármi áron.

tarte aux citrons

Hétvégén citromtortát sütöttünk, J meg én. Van köztünk jópárszáz kilométer, az tény, de mégiscsak vidám dolog a quasi-együttsütés, főleg ha ugyanazt a receptet gyártjuk, s közben fel lehet hívni a másikat, ’hogy áll a remekmű’ ügyben.

Tészta: sablée, hajaj, nemtommiezmagyarul (mi ez magyarul, j?); én úgy csinálom, hogy elloholok akármelyik boltba és lekapom a polcról...
Krém: 4 citrom leve + egy(kettő) finomra reszelt héja
4 egész tojás + 4 tojás sárgája
300 g cukor
100 g liszt
Hab: 4 tojás fehérje
100 g cukor

Tésztát tésztaformába, aztán sütőbe (250 fok, kb negyedóra), eközben lassú tűzön megfőzni a krémet, amit aztán rá a tésztára, tetejébe a habot, majd az egészet vissza a sütőbe, újabb negyedórára. A munkafolyamat vége a legemberpróbálóbb, ui. hidegen kell tálalni.

Update: anyósom szerint ennél is jobb az a változat, amikor a liszt helyett darált mandulával vadítjuk a krémet, huh, valahogy meg fogom tőle szerezni ezt a receptet...


szombat, június 18, 2005

fejtörő

Az mondjuk egy jó kérdés, hogy a lakásba betévedő legyeket - szúnyogokat - lepkéket - gyíkokat - gekkókat (tarante!!) - Jehova tanúit miért ékes francia nyelven terelgetem kifelé, mikor megtenné nekik a magyar is. Főleg, amikor érvelésem oroszlánrészét a vadul lengetett törölgetőruha teszi ki.

péntek, június 17, 2005

A tagadás dialektikája

Ellen DeGeneres elmondja, hogy molesztálta a mostohaapja. És gyorsan biztosít mindenkit, nem azért lett homoszexuális, ááá, nehogy azt gondolja valaki. Hmm. Én meg nem is tudom. Egyrészt ja, nehogy valaki azt gondolja. Másrészt meg talán van abban valami csapdahelyzet, amikor sztereotípiákat tagadunk. És ha már itt tartunk, harmadrészt.

pride


Prájdos hónapba lépvén, megint sűrűbb a termés a neten.
Itt van pl. Capleton, és Sizzla, akik ellen elég rendesen arat a közharag;
Reims, Lille, Toulouse, Clermont-Ferrand lemondta a tervezett koncerteket, mert a buzik legyilkolását lelkesítő nóták nyíltszíni előadásának gondolata őket valahogy kevésbé lelkesítette.
Lehet az ILGA siteján petíciót aláírni, a varsói Pride megmentéséért.
WORLD PRIDE JERUSALEM 2005 viszont 2006 augusztus 6 és 12 között lesz, a változatosság kedvéért.

ps. Ilyenekre bukkantam. A net egy angyal, csillagfényes júniusi éjszakákon.

update: azért az az Even Gloria Steinem, az gyilkos, nem?

csütörtök, június 16, 2005

cigale

hivatalosan is itt a nyááááár, itt üvöltenek az első kabócák, és én meghatottságomban ti'punchot kevertem magamnak, többet is, nesze nektek flekkek, mégiscsak az év első kabócakórusa jelentkezett be hozzánk!!!!

ti'punch (hivatalos verzió)
1 rész Canadou pur sirop de canne
4 rész fehér rum
zöldcitrom-szelet, jégkockák.

ti'punch à la kelebandi (meg S, akitől loptam, aki viszont K-tól lopta, aki viszont terepmunkán gyűjtötte)
x* rész canadou
x* rész negrita bardinet
x* rész ananászjuice
jégkockák

*fakultatív. Én már a kabócákat is látni vélem azon igyekezetemben, hogy belőjem a tökéletes arányokat, szal vigyázat, hat!

la pomme de toulin

Szomjasnak, hogy legyen valami értelmes alternatívája arra nézvést, mire is használható a modemet gépünkhöz csatlakoztató madzag, ha már a net olyan döcögősen - használhatatlanul jön be.



A közepére be kell csempészni egy golyóbist, kulcstartónak megteszi egy kisebb üveggolyó is, hajóközelibb használatra parafagömb a praktikus. Vagy utólag gyömöszöljük be, vagy a csomó kezdésekor az ujjaink között tartjuk, és persze a méretét a madzagunk diktálja, nem a mi virágos jókedvünk. A látszat ellenére nem is olyan nehéz összehozni.

szerda, június 15, 2005

eurovision 2.

No, az eurovíziós gála másokból is ezt hozta ki, s nem pusztán a francia műsorvezetők szolgáltattak humorosnak szánt mindenkifób aláfestést. Ezennel megosztott első helyet ajánlok fel a Vígh-BBC tandemnek, had' sápadjanak a franciák.
Az meg, hogy a cigányozással az lenne a legnagyobb baj, hogy néha "nemcigányokon" is rajtaragad.... különdíj!

Költői kérdés: na de miért pont ez a felhőtlen tinglitanglinak szánt ostoba műsor hozza ki mindenkiből az állatot?

Miss Bistouri

Aszongya az M6, a Zone Interdite c. esti magazinban, hogy Kínában tarol az átszabatási tovalöködönc, 16000 fő/hét átlaggal. A legkeresettebb a szemek átvarrása, de a combhosszabbítás is kifejezetten népszerű, a szemöldökcsontlefaragással egyetemben. Miss Bistouri például (Cheng Li a neve a hölgynek) 12 ilyen apró-cseprő esztétikai vacakon esett át, és még van néhány project a tarsolyában. Hogy miért is kell Kínában úgy kinézni, mint egy leértékelt Barbie babának? Költői kérdés, de az M6 lelkes kisdobosként megválaszolja: a cél = jól nősülni, jó állást szerezni. Ha. Jacko is biztos a jó állásés a jó parti reményében szabatta át magát.
Btw, van erről egy remek Toni Morrison regény, a The Bluest Eye.

hétfő, június 13, 2005

dilemma 2.

Jelentem, a keleti szél még ma is itt volt, hullámokkal egyetemben. És még lelkiismeretfurdalásom sincs. hűha.

illen eccerű ez 2.

Ma éjjel makacs rémálom gyötört, ott keringtem a régi gimis kollégiumom első emeleti folyosóján, a hálók, tanulók és szekrényszobák félhomályos labirintusában, és felriadván a rémülettől bénán feküdtem a sötétben, gyöngyöző homlokkal, s ha tétova ujjaim nem akadnak rá a békésen álmodó S-re, ottragadok egy időre a bizonytalan álom/ébrenlét határon...

Földrajzi koordinátáim helyrerakása után az jutott eszembe, milyen rég is volt, már el is felejtettem azt az akut szorongásos félelmet, amiben évekig éltem, hetvenakárhány kamasz nő között, hatásfokában redukált, mi több, letagadott nőiességgel spékelt magányban, ahol már egy egyszerű zuhanyzás maga volt a pokol, tucatnyi büszkemell-gazda vihogó összebúgásának alapzajában...

Uh, nekem a bátorság szó ebben a kontextusban minden, csak épp nem megszerzendő. Zavaros. Hát na. Megviselt engem ez az Emese nevű intézmény. El is kell mennem úszni, hogy helyrepofozódjak, fenyegető flekkek ide-odája ellenére.