2007

na, lehet jönni, 2007. a mottó már megvan, csupa bizakodással nézek a jövőbe. vagy mi. bugy gatóv, vszigdá gatóv.

és persze az ihlet innen

bella h

cabaret electro glam a balthazar-ban.... ha megvan a millió dolláros hotel, akkor nem is mesélem tovább, milyen emberkék ráztak körülöttünk. megrázó élmény. azé' a belladonnás koncertek jobbak voltak. asszem.

izé

.
.
.
Hulyet, hulyet, Kinderlekh,
Kol-zman ir zent yung
Vayl fun friling biz tsum vinter
Iz a katsun-sprung
.
.
.

puttony

mer' ám itt père noël csempész mindenféléket a fa alá, nem a jézuska... mármint hivatalosan. a lázasnak nem nevezhető készülődésben arra a belátásra jutottam, hogy kétféle hősies ajándék van a világon: az egyik az, amikor előre tudjuk, hogy a kibontás után szenvedni fogunk tőle, még ha örömet is okoz (így kap s afrikai dobot, de shhh), a másik meg az, amiért előzőleg kell megszenvedni, de aztán csak az öröm marad (ez jc és e esete, akiknek pénteken tengerisünöket fogok, mert imádják, de közben azért hideg a víz, veszettül). szal szerintem ezek az ajándékok beelőzhetetlenül aa legjobbak, igazán.
aztán következik a sorban az, amit ti kaptok ajándokba, mert megérdemlitek: ez + az , és kicsit bónuszban a ráadás, j-nek, mert nosztalgikus hangulatba keveredtem.

kele feat lehidal

Bjork - Pj Harvey - Satisfaction
Uploaded by janmi38

ps. bocs a végéért. viszont ha valaki ráakadna egy használható minőségű army of me-re skin-nel, igazán hálás lennék.

玉米 aka yumi

csak mert lgt megy, és közben beugrott a "mire megy itt a játék?", békés ebéd utáni asszociációs akármi. a boxról meg beugrott m, akivel együtt salátáztunk eccer, mikor még nem volt világbajnok - igaz, már nem az, de lesz visszavágó, szal ez inkább bizonytalan. (a salátázás egyébként a szokásos meleg kontextusban kell érteni, mert rajtunk kívül jelen volt ugye m az aktuális barátnőjével, meg egy exe, meg annak egy exe, meg annak egy majdnem-exe. és persze mindez nem hivatalos, teccenek érteni, a szponzorok vagy mi.) aztán egészen váratlanul beugrott li yuchun, a boxolós klipje okán (van neki nem boxolós is ám, nem is egy, egyik jobban fáj, mint a másik.), meg az, hogy milyen vicces, befutni az épp aktuális szépségkánon tagadásával, ráadásul egy hasonlóan megrázó nevű tévés baromságban, mint a Mongolian Cow Sour Yogurt Super Girl's Voice... aztán meg beugrott, hogy még nem is kávéztam.

ps. egyébként a box meg ilyen.

nrv

november végén belfortban a bíróság engedélyezte, hogy egy leszbikus örökbe fogadhassa párjának gyerekét, akit közösen nevelnek. az ítélet indoklása szerint a döntés «conforme à l'intérêt supérieur de [l'enfant] de bénéficier d'un lien juridique avec la partenaire de sa mère qui le considère comme son propre enfant et qui participe à son éducation». lehet ujjongani (ez már a második pozitív döntés, nahát), de csak módjával. tegnap egy ugyanilyen kérésre amiensben határozott nem született, ne tessenek meglepődni, ha az indoklás ismerősnek tűnik: az adopció nincs «dans l'intérêt de l'enfant».
nem mellesleg, a legfrissebb felmérések szerint a franciák 50%-a elfogadja a homoszexuálisok házasságát, de 54%-a elutasítja az örökbefogadást. kedvező hír, hogy a 18-24 év közöttieknél 68,6 % a házasság és 58,5% az örökbefogadás támogatottsága, míg ugyanez a 65-+ kategóriában 22,8% és 18,4%. a türelem, mint mentsvár, vazze...

f*cking busy

(ma ezt hozta a net ajándékba)

és az is van még, hogy megérkezett várvavárt téli cipőm, azt igéri kedvesen, hogy -30 fokig életben tartja a lábamat, és havat akar, meg minden. az meg lesz a hétvégén, mert ugye ha a hegy nem megy mohamedhez... szal most itt ülök a qrva meleg bakancsomban és forró kakaót szopogatok (cacao issu de l'agriculture biologique, sucre de canne, bois d'inde, roucou, piment, jessza, mijafax az a roucou??), mert fel kell készülni egy hegyi hétvégére, meg a cipőt is be kell lehetőségekhez képest törni, csak a képembe lógó érő citromok és a heves napsütés ront némileg a koncentrációmon.

Fitness & Dance Dollars

"Soon you'll be flaunting it to the world and
earning a fortune in Peekaboo Dance Dollars"

attól, hogy a toys & games kategóriából szegénykét virtualice átvándoroltatták a sports & leisure>fitness kategóriába, ugyanolyan otthontalan maradt; a barbie 12 dancing princesses és a fisher price drop and roar dinosaur helyett most a trimline exercise bike és a tunturi r30 rowing machine társaságában szomorkodik. talán írhatnánk egy petíciót, hogy inkább költöztessék át a pre-school cuccok közé, az legalább őszinte megoldás lenne, elvégre fel kell készíteni a kölköket az Életre, nem?

codex rescriptus feat. kele

"… connaître une bête, ou une plante, ou une chose quelconque de la terre, c'est recuillir toute l'épaisse couche des signes qui ont pu être déposés en elles ou sur elles…"

vazz...

...micsoda öröm ilyen* hatásosan zúzós figyelemfelkeltő cuccokra bukkanni, nahát. az összes homofób vinnyogva fog átmenni homofilbe, rögvest.

*copyright D

hús

ahhoz képest, hogy a pénteken beinduló hosszú hétvégébe belefért egy adag utcaihoki, bicajos hegyi ösvényen lezúgás és kiadós korizás, egyetlen figyelemreméltó kék foltomat mindezek után, a kölkökkel való vasárnap esti játszótéri fogócskázás alatt gyűjtöttem be. a két utolsó programpont helyszíne egy kiadós köpés tőlünk, több szempontból is megjegyzendő, egyrészt misztrálkor jók ott a hullámok, másrészt a parkolók és a tengerparti sétány a legközelebbi kvázikocsimentes korizós hely (a pesti viszonyokat nem felértékelendő, de relativizálandó zárójeles megjegyzés tárgya ama kápráztató önhittség, ahogy a helyi polgármester nárcisztikus hajlamait kielégítő helyi újság világbakürtölte az első kerékpárút lassú, de elkerülhetetlen készültét: a college előtti kétsávos út leszűkítésével sikerült 650 métert összehozni, csókolom) harmadrészt a hosszú és puhahomokos strandon a turistaszezont kivéve kellemes focimeccseket lehet tartani. és negyedrészt, a sétány végén hasal kedvenc köztéri szörnyedvényem, a nő, aka arcnélküli erotikus húsmassza. egyes helyi legendák szerint seggentapicskolása szerencsét hoz.

hum

Foszlik már az ősz -
együtt kéne szomorkodni
valakivel.

happy punishment park

mass-medias : peter watkins
mellesleg: szoborpark

csigav(é)ár

hirtelen ősz lett. már reggel óta. és csak esik. öt perces napsütések borzolják a kedélyemet. a meztelencsigák absztrakt halmokat gyártanak örömükben az ágyásba, a disznóbabfészkek fölé. még ilyet. hogy fogom kipróbálni az én csodaszép rolleremet? a nappali két méterén már vagy ötvenszer átsuhantam, hiába, a macska inkább vacsorát vár, S a chinatown-t. eh, jogos, marlowe nyolc keréken, micsoda képzavar.
ps. a nap engedménye, hogy tévézés közben rajtam maradhat, de a bevetett nyafimennyiség ellenére a galéria tiltott terület...

nrg

holnap ezt hozza az önmikulás, ha S összehozza a randevút az eladóval, aki remélhetőleg nem photoshopzseni. (és remélhetőleg nem is ebayen vadászó darabolós gyilkos)
hát. akkor esetleg még hozzácsapnék a kivánságlistához egy használható ütőt és néhány labdát, bár amióta sikerült majdnem betörnöm egy kósza orrot egy elcseszett emeléskor, valahogy utcaihoki ügyben szleptikusabb lettem.

csizma

a szokásos ünnepi listámon bíbelődöm titokban, és miután belekeveredtem egy ebayes licitbe (ellenállhatatlanul ütött-kopott görkori, levett a lábamról, éééés lehet hogy holnap reggel már az enyém), az egész csak hipotetikus tilitoli lett, nincs is ezen mit meglepődni, tavaly se lett narancssárga kenguruslipem, pedig hogy beindultam rá, hajaj (bár azt is meg kell jegyeznem, hogy lelkesedésem korántsem rekedt meg a nyávogásnál, meg is rendeltem, de időközben kifogyott a készlet, s csak egy sajnálkozó levelet kaptam kézhez, meg egy szürke színű kárpótlást, amit ugyan nem volt szívem visszaküldeni, na de akkor is). és most egész rövid lett a lista, bezonyám, biztos racionalizálódom, vagy valami ilyesmi, persze az is lehet, hogy baromi jó dolgomban már nincs mire szükségem.... a mediterrán tenger réme cím elnyerésében eleddig csak az gátolt meg, hogy kontaktlencsében macerás sznorkolni, és az összes hal hosszan röhög a képembe, mire észreveszem, ma viszont fültövön csapott a felismerés: vazze, nehogymá', és lőn: igenis létezik optikai korrekciós maszk!!! szal akkor rendel egy szemreszabott maszk, és ha esetleg kérhetném a drága gyártó bácsikat, hogy gondoljanak rám is, mint kislábú nőneműre, és gyártsanak 41 alatti uszonyokat is, és ha már belelendülnek, akko' kérnék egy párat abból is, köszönöm, kezicsókolom.
ps. a bónuszpontokat egy duplameleg kombira váltanám be, ha lehet. amióta fogytam, az enyém kicsit nagy lett.

bla & co.

fun home*

pincér, csupa ilyen esős novemberi napot rendel. :o)
*sponsored by j

comment

update

a reggeli weetabix-adagom majszolása közben két dolog is eszembe jutott. az egyik az, hogy lám, itt az ősz, mert egyébként őszinte távolságtartás jellemzi viszonyunkat, s eszembe se jutna bepakolni a kosárba, aztán jön egy klikk, s tavaszig nincs reggel weetabix nélkül.
a másik meg az, hogy mégiscsak lesz valami komment a morvai-baló tangóhoz. vagyis annak egy szegletéhez, mert mindenki úgy határolódik el hitvesétől-szeretőjétől-fodrászától, ahogy akar, egyébként is, ilyen ingoványos talajra én be nem teszem a lábam. ami inkább felcsilingelte neuronjaimat, az az eddig is meglévő bizonyosság, hogy némely egészséges határon túli politikai-vallási meggyőződés hogyan is képes megfojtani az egyébként vitathatatlanul meglevő szakmai hozzáértést. itt volt ugye az a kikezdhetetlen stílusú levél, ahol morvai "bizottságban vele harcoló nőtársairól" beszél - én meg ugye szeretem az efféle fordulatokat, 'harcoljunk az erőszak ellen', miegymás - és még meg is fejeli egy félmondattal, amikor is ugyenezen hölgyeket "csajokként" említi, "akik a gyarmatosítás elleni harcban edződtek és szabadidejükben Gázában edzőtáboroznak". azért is szép ez a félmondat, mert tökéletes állatorvosi ló, kvintesszencia, apoteózis, kapiss, nem? jelen kontextusban gyarmatosításról beszélni, meg harcról, meg edzőtáborról, igazán tudós objektivitásra vall, ne felejtsük el, milyen minőségben is írta ezt a levelet.. s azt sem, hogy az azt megelőző adok-kapokban egyetlen utalást sem találtam a nők helyzetére Gázában, pedig ha beguglizzuk, elég érdekes emberjogi jelentéseket olvashatunk,
s aztán lehet okoskodni, hogy de pár kilométerrel arrébb kutatott, ami igaz is, persze, csak épp a kutatás kontextusa köszönőviszonyban sincs a levél fenyegető hangnemének egyik kulcselemével, a gázai edzőtáboros csajokkal... na, ennyit a nanés morvairól, akit én e pillanatban érdemei elismerése mellett etc... és akkor jön ez az elhatárolódós cucc, ahol is mint egyetemi docens-büntetőjogász hangsúlyos érvként azt tudja mondani, hogy "egy gyermek igazságérzete", punktum, q.e.d. no. sára lányom mint orákulum. már csak ez hiányzott a racionalitás síremlékéről.

rókagomba

rókagomba
borjúhús
hagyma
fokhagyma
tejszín
só, bors
_________________________________________

ha szárított rókagombát találnánk csak, tíz percig langyos vízben kell áztatni, lecsöpögtetni, aztán hajrá.
1. a rókagombát fedő alatt meg kell szabadítani a felesleges nedvességtől; ha már nem ad ki több vizet, némi olajon kb. 5 percig óvatosan sütni.
2. egy mélyebb serpenyőben a kockázott borjúhúst + a karikára vágott hagymát (esetleg fokhagymát is, ha kedvünk úgy tartja) vajon és olajon majdnem készre sütni (első körben fedő alatt), hozzáadni 2 dl tejszínt és a fűszereket. amikor már csak egy paraszthajszál választja el a tökéletességtől, beleborítani a rókagombát, és óvatosan összerottyantani.

kvóta

"Kristen - You've had sex with a girl?
Annabelle - It's not that big a deal...
Kristen - Wow, that is like...WOW...
Cat - Finally a lesbian. I was worried we were never going to find one after Michelle Peters graduated."
(hmm. még a végén látatlanba is bónuszt adok... mert ami eddig a szemem elé került a youtube-on, túl sok kedvet nem adott az emuleos ismerősök megzörgetéséhez.... és a black dahlia roppant felejthető film, igazán.)

dibidabi

na ez is egy olyan nap, amikor nyuszikát játszom a síneken, s azt dúdolgatom óvatos szökkenések közepette, hogy "virágos rét, taramm-taramm..." vagy most újabban ezt.

retro

kirámoltam a kölkök rajzolós dossziéját, üres lapokra vadászva, és egy két évvel ezelőtti mesterműre bukkantam: "A szerint a világ"...

begrunge-kigrunge

L.A. music awards - legjobb grunge banda: anatomie bousculaire.
mit lehet erre mondani? azon felül persze,
hogy nem véletlenül ismerős.
viszont a délután indie ismerkedéssel telt (átnyálaztam a linkgyűjtenényüket).
felejthetően.

uff, enfin!

"l'equipe - Le troisième set a-t-il été un des meilleurs que vous avez disputés cette année ?

AM - Peut-être. Je ne sais pas. J'en ai joué un paquet de bons sets cette année (rires) ! "

bittersweet

az egész hely akkora, mint C-éknél a nappali, van viszont lodzsa és hozzá vezető lépcső, ráadásul nemdohányzó, amit a többség be is tart, van csapolt búzasör, és a biztonsági is leginkább kért, hogy ne fényképezzek. így aztán szinte nem is. nnna.
ja, és annak ellenére, hogy a comfort woman nekem nem igazán jön be, húzós estét hoztak össze, a ritmusszekció iszonyú jó, de tényleg, ndegeocello meg tiszta space, mérhetetlen hevességgel gesztikulál és közben hülyeségeket beszél (becsengetett nála a spirituális megváltó, vagy mi). még jó, hogy az időt leginkább a bassz-mikro vonalban töltötte. bojtos kissapkában.

jibe <3> US=gybe

hajó vitorla átvágása (v. visszás forgatása), szélben a vitorla átfordítása, halsolás

D szerint ezt is meg fogom egyszer élni, most azonban még a beach start is komoly fejfájást okoz. na. ha. most viszont még ott tartok, hogy fennmaradni a deszkáán, nem belezúúúúgni a vízbe, hallom is a biztatást, hogy ekvilíbrrrr, miközben két órája igyekszem egyenesbe hozni a vitorlát.... őszülő fejjel a második csúszdás sportba fogok bele egy hónapon belül. és csak azért nem készültek képek közben, mert tiszteletbeli edzőm vagy a parton fetrengett a röhögéstől, vagy hősiesen ázott a hideg vízben mellettem, és eközben valahogy nem jutott használható lövéshez, én meg túlságosan el voltam azzal foglalva, hogy két kézzel a wishbone-ba kapaszkodva túléljem az egész szégyent.

boybeater aka marcelle

hát ez még begyömöszölődött az esti/hajnali programba... a lassú patricia clarkson francia szinkronnal is lenyűgözően lassú, ally sheedy meg.... na. azon ritka filmek egyike, amiket hosszú évek óta mindig újra meg tudok nézni.
este meg me'shell, wow. már csak délutánra kell kitalálni valami méltó programot, a szendvicselvnek megfelelően.

eisteddfod

bocsánatot kell kérnem a walesiektől. így előre is, en block. viszont. menthetetlenül a bárdok zakatolnak a fejemben. pedig ők biztos roppant komoly urak voltak, a maguk módján, jól meg is járták, ugyebár, s csúf végre jutottak szegények. na. nálam viszont valami megfejthetetlen árukapcsolás okán újabban a bárdokkal kezdődő asszociációs lánc végén nem a gonosz tirannus érdemeit morális megfontolásból megénekelni nem akarók, hanem mantrájukat a racionalitás minden meggyőző ereje ellenére megváltoztatni nem hajlandó, zsigerileg programozott modern bárdok állnak. twisted, tudom, de így működnek a neuronjaim, amint az indexre keveredem. eh, galagonya-magyarok.

arghhh

az agyhalál szélén a laptopnak még van türelme ilyen udvarias üzenetekkel bombázni:
"Ilyen hosszú mondatot nehéz elemezni. Ez talán nem is egy mondat."
uh..... de az.

buridán szamara

ugyan buridán műveibe soha be nem teszi a lábát,de
»tou peinôntos kai dipsôntos sphodra men homoiôs de kai tôn edôdimôn kai potôn ison apechontos. kai gar touton êremein anankaion« (Arisztotelész De coel. II 13, 295 b 33)
aka
»Intra duo cibi distanti e moventi - D'un modo, prima si morria di fame, - Che liber' uomo l'un recasse a' denti« (Dante, Paradiso IV)
aka
na ugye, bizonyos szempontból egyenrangúak az alternatívák, a franc essen beléjük. és ez most szigorúan személyes kontextusban értendő.

ça roule...

corona

Aus der Hand frißt der Herbst mir sein Blatt:
wir sind Freunde.
Wir schälen die Zeit aus den Nüssen
und lehren sie gehen:
Die Zeit kehrt zurück in die Schale.
Im Spiegel ist Sonntag,
im Traum wird geschlafen,
der Mund redet wahr.

Mein Aug steigt hinab zum Geschlecht der Geliebten:
wir sehen uns an,
wir sagen uns Dunkles,
wir lieben einander wie Mohn und Gedächtnis,
wir schlafen wie Wein in den Muscheln,
wie das Meer im Blutstrahl des Mondes.

Wir stehen umschlungen im Fenster, sie sehen uns zu von der Straße:
es ist Zeit, daß man weiß!
Es ist Zeit, daß der Stein sich zu blühen bequemt,
daß der Unrast ein Herz schlägt.
Es ist Zeit, das es Zeit wird.

Es ist Zeit.

ps. azt viszont belátom, hogy huszonhat fokos nyárvégi napsütésben a tengerből kimászvást nem túl autentikus ez az őszi melankólia.

let me...

....f*ck your mind
megjöttek a jegyek: me'shell ndegeocello
09/11/2006 21:00 cargo de nuit, arles

mellesleg

ha már itt tartunk, turistaszezon után a fű se nő. csak a szemétkupacok. a parton. beleértve a nyáron legmenőbb részt is, ahol mezei halandó napközben csak fizetés után sülhet a negyven fokban. ezt persze nem teszik profithivogató képeslapra.

vent d'est

ma kifejezetten erős keleti szél igérkezik, új kombim is megérdemelné, hogy kipróbáljam, különben is, a víz kellemes, a hullámok jók, a bodyboard meg itt visít a sarokban, hogy csúszni akar. lelkiismeretfurdalásomat gyorsan lerendeztem, ilyen szélben úgyse lehet papírokat levinni a partra, meg különben is, mens sana in corpore sano.

update: akkorákat csúsztunk Dvel, hogy na, aztán másfél óra után csak álltunk a parton, pirosra csípett szemmel, remegő lábakkal, széltől borzosan, és vigyorogtunk egymásra, mint két tejbetök. határozottan jobban kedvelem, ha nem a frissen megtanult judofogásokat veri le rajtam a nappali kövén.

gratin de potimarron*

1 hokkaido tök (potimarron)
4 ek főzőtejszín
150 g reszelt parmezán
30 g vaj
szerecsendió, bors, só
___________________________

a kockára vágott tököt gőzben félig, majd vajban egészen megpuhítani, összetörni (én spec. jobban szeretem, ha maradnak rendes darabok a pürében, nem is töröm össze, csak úgy teszek, a recept kedvéért), hozzáadni minden mást, majd bele egy tálba és a sütőbe, és lehetőleg grill alatt megpirítani a tetejét. nemvegáknak sülthúsok mellé, vegáknak magában.

*eredetileg a marmiton.org-ról nyúltam le, nagyon használható oldal, már többször megmentett a teljes kétségbeeséstől.

tü tir u tü poántö?

vasgolyók, index, vasgolyók, vazze... hát na. tömeges petanque-partit akartak tartani azok a vicces kossuth-téri urak, csak épp azt felejtették el, hogy betonon és füvön nem túl szerencsés. no meg a cochonnet is otthon maradt, oh maleur, miegymás. népi bohózat több felvonásban.
asszem nem is tudok mit mondani, vagyis tudok, csak öncenzúrázok. virtuális szobatisztaság okán, vagy mi.

update: azon meg mindig felcsúszik a szemöldököm, ahogy a hírekben (jelen esetben hír tv, nem mellesleg) rácsodálkoznak a tényre-álhírre, hogy huha, nők is megsérültek. mér', csak a faszik előjoga lenne a hőzöngés? szintén nem mellesleg, az is megérne egy misét, ahogy bizonyos szavak kilopódnak-belopódnak a közbeszédbe (megint csak hírtv), lásd most épp a 'rendőri túlkapás' kontextusának igyekvő rögzítése, ami nem pusztán x darab 'forradalmár' és fidesz-politikus nyilatkozatában szerepel kellő hangsúllyal, de az azt tagadó gergényi nyilatkozatának összefoglalójában is a 'jogszerű' jelző kézenfekvő alkalmazása helyett a 'tagadja, hogy rendőri túlkapás etc' szerepel, mintha csak pavlov mester laboratóriumi továbbképző kurzusából pottyant volna ide a hírszerkesztő.
eh. mindenesetre valamikor hajnaltájban azt konstatáltam, hogy minden egyes felszedett pesti utcakövet személyes sértésként élek meg. mi több.

ólom

fiesta des suds

október 20.
- gotan project
-cesaria evora
- david walters
kérdéses persze, hogy fogja viselni a gotan-t a különítmény... ha megint mindenki durcásan elmegy sörözni, mint a voix du gaou-s massive attack-on, nyűgös leszek. meg az is kérdéses, én hogy fogom viselni cesaria evora-t.

update: evora nincs is a színpadon, csak úgy téblábol mezítláb, mint egy eltévedt nagymama a zivatarban. és a koncert közepén képes közölni, hogy fáradt, leül a kis asztalkájához, s míg a zenészek húznak valami táncos nótát, elszív egy cigit, elmélázva, véletlenül se kinézve a tömegre. a gotan eszméletlenül jó élőben, S szerint végigtáncoltam a másfél órát, én ilyesmire nem emlékszem, de mondjuk túl sok mindenre nem emlékszem, a zenén kívül.

faith crime & co.

az angol gay police association (gpa)-t megcibálta a brit reklámfelügyelet a the independent-ben leadott reklámjuk miatt, miután jópár keresztény (kis)egyház tiltakozott.
aztán ezen lehet még merengeni, mert egyrészt mondjuk a quran éppoly joggal üldögélhetne a képen, mint a holy bible, stb, s vajon miért is nem teszi, másrészt miután hosszan fikáztuk a tiltakozókat, akik képtelenek voltak megérteni a bombafejű mohamedbe szorult szubtilis kritikát, most nagyjából ugyanazt a törzsi táncot járjuk mi is, bölcs európaiak, harmadrészt meg ...
van ám még itt le nem játszott játszma, csőstül.

I'm very into labels 2.

a youtube-on figyel a tavalyi (09. 21.) poszt vonatkozó kiegészítése, hahó. és most még aktuális is. akár.

the war will not be televised

marithé et girbaud nem elégszik meg azzal, hogy pszeudoqueer humortúltengésében utolsó vacsorára hajazó óriásplakátjain az apostolokat nőkké, mária magdalénát kivillanó fenékpofájú ifjúvá változtatva húzgálja meg az egyház bajszát, hanem belecsap a szimatszatyorba és háborúba indul. hogy melyikbe, az ölég egyértelmű: összekoszolt marionettbábura emlékeztető urak és hölgyek mentik heroikus komolysággal sebesült bajtársukat a photoshop-füstszennyezte komor ég alatt, 'hommage azon szerencsétlen anyáknak, akik háborúban vesztették el gyermeküket' bónusszal.

hát csak tessenek vásárolni. lehetőleg marithé és girbaud farmereket.

sleep's sister

uhhh, vazze, bechdel kinyírta vanessa-t... :o(

feminista kiskáté

avagy én időben szóltam:
október 20. 23:50 arte (rediff: 2006.10. 25. 01:45)

Judith Butler, philosophe en tout genre
(Marie Mandy, France, 2006, 60mn)
ps. ha a fiúk a szervízből képesek feléleszteni a nagygépet, felveszem és megpróbálom feltenni a youtube-ra, igérem.

izé...

mostanában egy csomót lógok Dvel, vagyis a lógás mint olyan nem igazán jó szó az együtt töltött időre, leginkább úszással, csúszással, focival, görkorival tömjük be időnk árván maradt réseit, aminek okán így október közepére egyrészt pofátlanul lebarnultam, másrészt kirángatódom az ellustuló önsajnálatból, harmadrészt meg mintha valami erőnlét is kezdeni bekacsintani, ha ez nem túl nagyképű így. negyedrészt a tegnapi két órás ázás a megfelelő hullámra várva (volt kb négy hűdejó, és egy féltucat futottakmég) mára heves szipogásba transzformálódott, és ötödrészt megint van egy baromi nagy kék foltom. és nem utolsósorban, egy hete nem volt könyv a kezemben. hö. mit túl nem élek.

12 ív

vm

"... This is how I came to love my vagina. It's embarrassing because it's not politically correct. I mean I know it should have happened in a bath with salt grains from the Dead sea, Enya playing, me loving my woman self. I know the story. Vaginas are beautiful. Our self-hatred is only the internalized repression and hatred of the patriarchal culture. It isn't real. Pussy's Unite. I know all of it. Like if we'd grown up in a culture where we were taught fat thighs were beautiful, we'd all be pounding down milkshakes and Crispy Cremes, lying on our backs, spending our days, thigh expanding. But, we didn't grow up in that culture. I hated my thighs and I hated my vagina even more. I thought it was incredibly ugly. I was one of those women who had looked at it and from that moment on I wished I hadn't. It made me sick. I pitied anyone who had to go down there. ..."

le dur désir de comprendre

október 13. 22:25 - 00:25 arte
- Hannah Arendt, penser passionnément
(Jochen Kölsch, D, 2006, 1h06mn)
- Günter Gaus interjú (1964)
-Hannah Arendt à New York
(Jean-Claude Lubtchansky, F, 2006, 21 mn)

plastic

because visibility matters

jó ideje érik már egy l word -ös poszt, főleg most, hogy a youtube-linkek meggyőző érvként működtek, és teljesen up to date vagyok a sztorival. vagy talán egy alexandra hedison -os poszt érik igazából, de ez személyes preferenciáim lebegtetésén túl teljesen értelmetlen körmondat lenne, hagyom is, hogy elhaljon, mielőtt teljesen elveszteném a lejtmotívot... talán mégis megragadok a minimálcélnál, és l word -ös lesz ez a poszt.
nem t'om, ki hogy van ezzel, én oly kivételes előszeretettel cincálom szét az l word -öt minden adandó alkalommal, hogy néha elbizonytalanít, mert túl könnyű préda, s az olyanokat én legtöbbször futni hagyom, aztán ezt valahogy mégsem, miközben mindehhez persze az kell, hogy végignézzem az egészet, alaposan, végig mormogva a mantrát, hogy én alapvetően utálom ám, de azért még nézzük meg a következő részt.... uh. ez van. és persze védhetném magam, hogy pölö a go fish-es rosa troche és guinevere turner is odateszi magát, joggal várnánk minőséget, és ha nem, akkor joggal vagyunk élesek, de hát... na.
annyi megnyugtató azért van abban a furán bonyolult viszonyban, ami az l word -höz fűz, hogy elnézve az anyázó kritikákat, nagyjából mindenki így van ezzel.
(és ha lehetne méééég merengeni hedison -on a negyedik szezonban, hajajj...)

carambot

elvileg carambot-t akartunk fogni, be is szereztük a vonatkozó hadifelszerelést, carambotier, szardínia, szendvicsek és heineken, amiből persze csak az első kettőnek van igazán szerepe a halászkalandban, a többi pusztán arra jó, hogy ne unatkozzunk, míg a vonatkozó carambot eldönti, benevez-e a csaliszardíniára. aztán végül is a carambot-kolónia csekély létszámú jelenlétét az a nem túl szerencsés polip ellensúlyozta, aki a gulyáskommunizmus lelkes híveihez hasonlóan úgy vélte, hogy az ingyenszardíniák megjelenése több mint természetes, sőt. így aztán A hangos visítások közepette észrevette, S kihúzta a kövek közül, D puszta kézzel helyben elintézte, E bevállalta a konyhai teendőket, K meg majd jóízűen megeszi....

no comment x.

apámmal telefonálunk hajnalban, lelkesen beolvassa a postaládában frissen talált szórólapot, pontosabban meghívót a kihagyhatatlan év legnagyobb bulija: forradalom 2006 fesztivál-ra.

Le Manu Samoa e o mai i Samoa!

E és A hosszas kérlelésünkre nekiveselkedik a Manunak, vagyis a végén csak E, mert A szétröhögi az agyát, és egyrészt a Manu komoly dolog, egy jólnevelt szamoai nem vigyorogja össze magát közben, másrészt meg A-nál néha nadrágbapisilésbe torkollik a harsány jókedv, így aztán az anyai szigornak hála közöttünk kuncogja halálra magát, rázkódunk rendesen a kanapén, mintha a negyvenhetesen döcögnék befelé a tanszékre... ööö. ott azért sosem féltem igazán, hogy valaki lepisil. na. E előadja a Manu-t, ami E-t és a Manut összeadva minimum ampresszionan, igazán. utána E kedvesen lefordítja az amúgy is meggyőző sorokat, miszerint a szamoai madár leszáll az égből, jó lesz, ha mindenki behúzza fülét-farkát, mert lesz nemulass, hátrébb az agyarakkal, ez az égi madár legyőzhetetlen, jobb lesz nem ingerelni, etc., etc., többszörös körök arra nézvést, hogyan lesz a gatyánk kiporolva, ha mégis úgy gondolnánk, hogy belekötünk a szamoai madárba. hmmm. hümmögésünk közepette E a másik jelenlevő egzotikumhoz - naná, hozzám - fordul, mifelénk van-é valami hasonló ügymenet csetepaték esetére. áááá, mondom némi megfontolás után, mifelénk ez sokkal gyorsabban megy, tradicionálisan felkapunk a lóra, elüvöltjük magunkat, hogy hujhujhajrá vagy mi az ég, oszt kő kövön, vagy magyar lovon nem marad. ah, mondja E némiképp csalódva, ez se rossz, de azért kevésbé költői, meg izééé, majd tétova keresés után rábukkan a megfelelő szóra: elegáns! na ja, ha már beverjük a másik fejét, tegyük stílusosan...

4 oz.

mindenkinek a magáét. leszbikuséknak az l word, melegeknek a queer as folk, transzexuálisoknak meg a 4 Oz, amit az FX fog adni, ha fog, a Nip/Tuck-os Ryan Murphy és Brad Pitt lelkes közreműködésével. ha lehet hinni a pletyiknek (és mért is lehetne) az első évad a felismerés kínjaival fog telni, a második meg a crossdressing evolúciójával, hogy a harmadikban eljussunk a transzformáció labirintusába. pfff.
az meg egy huncut kérdés, mit is takar az a 4 oz?

snowball-effektus

no. hiába minden, fene a fura fajtámat, én már csak ilyen vagyok... mint amikor a szélmalom terve az ellenmalac heves vizelési kényszerének esik áldozatul . már vááárom a peckes sugarat. és vááárom kedvenc malacom rémisztően naiv kérdését is, hogyaszongya 'mióta érv a húgy'? uh. na így tessenek engem meglepni.
mint a példa is mutatja, régen rossz, ha már csak mások józan eszének meglétében bízhatunk.

define:optimism

a : h

jönnek...

"... Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. ..."

ébresztő - smoooothie

bele. a mixerbe.
- 1 hosszú döntés havelaar ananászlé
- 1 banán
- 1 marok eper
- 1 (sárga) őszibarack
- 1 pohár natur sojasun
geez. csak erős idegzetűeknek.

walker texas lúzer

ez + az szomjasnak, ha még nem látta volna.

reggeli kávé

... hogy mi lenne velem e kis szinesek nélkül??? *szlörp*

kdo

ez meg itten S-nek. kdo. :o°

csúszda

a hullámok olyanok voltak, mint a mesében. életemben én még ilyet... bocsánat, de tényleg. csak tudnám leírni. a boardon hasalva fejjel belelógni a semmibe, miközben egy két méteres hullám gyomortájon ragad és visz, puhán, ha hagyod, széttör, ha ellenkezel. aztán megérkezni a tízcentis parti tócsába, miközben fél pislantással előtte ugyanott még nyakig ért a víz, kirázni a vizet a hajból, kiköpni homokot, kipislogni sót, és visszaküzdeni az egész megtett hetven métert, a következő tökéletes hullám reményében, és közben valami fura mámorban becézni a tengert, mint valami feltüzelt szeretőt, méég, monamúr, méég, csak nehogy most abbahagyd.... eh. és tulajdonképpen csak egy rossz fékezésem volt, a kavicsos partszakasz előtt. asszem megmarad a vállam, kék egészben.
és E-vel vacsoráztam, egészen idáig. asszem be is rúgtam kicsit.

logo

ez már tényleg beteges... a putfile-on kavarva Year-in-Queer-2005 trailerekbe botlottam. csak be kell pötyögni a keresőbe a 'queer'-t. (vajh le lehet innen is tölteni, mint a youtube-ról? vagy legalább screenshotot gyártani?)
most viszont erőszakkal lekényszerítem magam a partra, mert akkoradeakkora keleti szél van, akkoradeakkora hullámokkal, és szóltam a szomszédnak is, hogy ha még itt látna háromkor, törje rám az ajtót és pofozzon fel. láthatóan értékelte a lehetőséget.

update: a videodownloader pl. kellemes letöltős proginak tűnik, csak néha vacakol.

uh

uh. majd évtizedes, sőt - mert hol voltam én előtte a nettől meg a net tőlem, meg a net általában - rekord dőlt itt meg ma éjjel csendben: utoljára az ifjúi hév vitt arra, hogy egész napon át a hálón üljek - anno az első mauresmo-oldal csetjén lógva - megfeledkezve úgy nagyjából mindenről, az alvást-evést beleértve.
és a sör is elfogyott, mint utolsó mentsvár.

btw

asszem tényleg csak tenisszel kellene agyonütnöm a napot, ha már a munka nem megy. vagy degeneres-klipekkel. vagy mindkettővel. kezd összeállni a TTT.

update/ uh, a designing blind megvan? double twist stuff.

feel goud inc.

egy ideje mamisittingelek. I eltörte a csuklóját, és délelőttönként én tekerek le hozzá, kitakarítok, felöltöztetem, elmegyünk bevásárolni, aztán megfőzünk, és közben mindenfélékről fecsegünk. I 94 éves. a maga módján ugyan, de meglepően képben van mindennel - kivéve S és becses magam románcát, bár ki tudja -, és saját bogarait éppoly kuncogva kommentálja, mint a világpolitikát. a mamisitting önmagában még jól is jöhetne, egyrészt akad némi balansz a pénztárcámba, másrészt néhány órára kirángat a lakásból és egyre kutyábbra forduló hangulatomból, na de olyan vagyok én, aki hagyja magát, s nem talál a kákán is depizni valót?
évekkel ezelőtt ismertem egy másik I-t is, aki még ennél is idősebb volt, és több mint hatvan éve élt együtt a barátnőjével - alföldi kisváros, az összes velejárójával. életemben először miattuk buziztak le, és én a nyolcévesek elemi dühével törtem be a vonatkozó hüjegyerek orrát a napköziben, aztán egy darabig nem akartam elmenni I-hez, mert attól féltem, hogy az a hozzámvágott félmondat mégis igaz lehet, és el fogom kapni azt a titokzatos buziságot I-től, s ki tudja, mi lesz velem.
I ismerte az első barátnőmet, talán össze is rakta magának, de soha nem beszéltünk erről, sem vele, sem A-val, félévszázadnál tartósabb barátnőjével. aztán én elkeveredtem mindenfelé, és mire hazakeveredtem, már egyikük sem élt. biztos van mindenkinek ilyen utólagos, meg nem tett lépések miatti tartós kétsége, talán mégis ki kellett volna mondani egyszer, egy elejtett félmondatban.
mondom anyunak a telefonban, hogy mamisittingelek, és a névazonosság miatt ő is ugyanarra csúszik, mint ahogy én is teszem, nap mint nap, s belekezd valami hosszú és követhetetlen felvezetésbe mindenféle távoli rokonokról, akiket gyerekkora óta nem látott, majd valamivel követhetőbben kiköt egynél, aki hosszú-hosszú évek után hazalátogatott I-ék családi kézben maradt házába, majd - már vártam - kiköt I utolsó napjainál... "tudtad, mondja drámaian a telefonba, hogy I a végén megzavarodott?" "öööö, mondom én, dehogy tudtam." "hát pedig, most mondta ... hosszas kitérő a hazalátogató távoli rokonról, akit anyu gyerekkorában látott utoljára ..., hogy igen, és a halála előtti hetekben, mikor A már nem élt, mindenkit felhívott, és mindenkinek A-ról beszélt, és arról, hogy ők nem csak 'úgy' éltek együtt, hanem férjként és feleségként... nem mintha ezt nem tudtuk volna, de akkor is..."
na. és az a lassan fojtogató érzés gyomorból felkúszik torokba, hogy meghatározhatatlan időre befészkelje magát, huss kétség, wellcome bizonyosság.

na akkor...

ezt a napot is szkippelem

the p word

na. bocs a minőségért.

Rost

leporoltam - van ennek folyamatos alakja? hö. fél éjjel poroltam, kábé, szkájpilag - a rozsdát F-el. na. legalábbis megpróbáltam. lassan alaptapasztalat a működésképtelenség, pedig. asszem én vagyok a hunyó, ki kéne takarítani ezt a kócerájt.
annyi hozománya azért volt a dolognak, hogy F szerint mélyülő identitásválságom - szerintem teljesen helyén lévő identitásom (alte mösentaucher, mondta göcögve F, deine mutter, mondtam göcögve én, liebe dozentin, mondta göcögve F, fick dich ins knie, mondtam göcögve én, csak hogy átjöjjön a hangulat, mi mán csak így F-el) eme hosszas boncolása rávett arra, hogy megint wittighez nyúljak. mármint.
"...ce qui fait une femme c'est une relation particulière à un homme, relation que nous avons autrefois appelée de servage, relation qui implique des obligations personnelles et physiques aussi bien que des obligations économiques. ...
Il serait impropre de dire que les lesbiennes vivent, s'associent, font l'amour avec des femmes car la femme n'a de sens que dans les systèmes de pensée et les systèmes économiques hétérosexuels. Les lesbiennes ne sont pas des femmes."

tájkép, csata után

puzzle

ez egy ilyen nap. hazafelé beleáll a pedál a sípcsontomba, mert egy hülye kutya meg akar kapni, én meg persze elrántom a lábam. hazaérve egy kőműves köszön rám a szomszédból, aztán vad falfúrásba kezd. kínomban lemenekülök a partra, és beleimádkozom magam a 17 fokos vízbe. az első húsz méteren egy féltucat medúzát kikerülök, a kis g**i lila fajtából, ami már tavaly is megcsípett, meg is győzöm magam a napozás előnyeiről. kinn egy huszas buccsal akad össze a szemem, de mire eldönthetném, barátkozzak-e, megjelenik az ötvenes oldalborda, és olyan szigorúan pakolja magát közénk, hogy huha, majd demonstratívan a helyszínen maga alá gyűri, a strandoló helyiek nem kis meglepetésére.
na. a nap méltó folytatásaként most épp azt rakosgatom össze-vissza, mivel csesztettem az időt veszettül elfele az elmúlt laza 10 évben - a relikviák többsége könyörtelenül franco szemétkosár. és még másfél hetem van halál egyedül, és megtaláltam S legrabitolt gainsbourg számait is, biza. kutyául fogok szenvedni, már előre látom.
mondjuk azt sosem értettem, miért kell mindig szétvernem magam ahhoz, hogy esélyem legyen összeállni valami hozzávetőleges egésszé.

A gondolatnyi csend....

telefonozunk S-el, aki valahol némethonban konferenciázik, és elhümmög egy némiképp kellemetlen esetet, ahol igazából nem is történt semmi, mármint semmi, amire rábökhetnénk, csak mégis, aztán elkezdünk mindenféle más eseteket felsorolni, mittomén, hogy elbagatellizáljuk eme épp friss emléket. és nekem utána itt az egész éjszaka, mert mostanában rosszul alszom, így aztán - miközben a macskát vakarászom, amíg tűri - vagy olvasok, vagy tévézek, vagy csak úgy teszek, mintha, s mindenféléken zakatol az agyam, és most autista módon erre kattanok rá (nem én vagyok ám az egyetlen, aranka is posztolt valamit ezügyben), és egy csomó minden eszembe jut, amire már rég nem is gondoltam, nahát. szép kis batyut hoztam össze az évek alatt. és valamikor az éjszaka közepén megvilágosodom, vagy legalábbis sikerül valami emészthető módon megfogalmaznom magamnak a végleges konklúziót (persze, talán nem kellene annyi Kertészt olvasni, belátom): nekem a köztér mint olyan nem létezik, csak háborús logika uralta megszállt területeket ismerek, ahol én a célpontok törzséhez tartozom.
....míg a kivégzőosztag újratölt

muszkli

no. jáccukjáccuk azt, hogy kik a kargazdák!! *súgó: US Open* sztem nem is ollan nehéz. a győztesnek meg felajánlom a megfejtés dicsőségét.








update

mr gisby állatkereskedése

innen

koktél

kevésbé stílusosan nutellás pohárban, jó félóra vadászat után a plafonon becserkészve. ráadásul jól is érezte magát a kisfickó nutelláéknél, és újabb hosszú percekbe telt, míg végre sikerült kitessékelni a tarante-paradicsomnak számító kőfalra.

tenistically absurd

most például vasalhatnék egyet ürügyből, és nézhetném a us opent. aztán mégse. és erről is a sharapova tehet. az egy dolog, hogy nyolcvan decibel felett nyög, minden egyes ütésnél - nem is értem, miért nem adnak humanitárius füldugaszt szerencsétlen ellenfeleinek (most épp krajicek volt a szenvedő fél) - de hogy mindezt fekete flitteres kisestélyiben teszi (fehér zoknicskák és teniszcsuka aláfestéssel, oh) és a székén ott üldögél egy, minden kameraállásból bemutatott csinos, színházba járós r e t i k ü l is, na az már tényleg obszcén... a szégyenlős lorgnettet, amivel banánmajszolás közben a vip páholyon siklik végig a tekintete, diszkréten a vonatkozó céltáskába rejtette, gondolom. de az is minimum flitteres ám.

update

akkor legyen végre valami teniszről is szó.... ééés narancssárgában, ugyebár. még egy quasi-girelle.

between the lines

2005-re igazán nem lehet panaszkodni, ha legyinteni azért mégis jogos; a transamerica mellett ott a breakfast on pluto, az erik(a), és a (német) mozikba megjött a between the lines is, thomas wartmann másfél órás dokumentumfilmje: anita khemka három hijrát (Asha, Rambha,Laxmi) faggat mindenfélékről. a képek szépek, a többi meg remélhetőleg egyszer úgyis kiderül (a plakátot már most kedvem lenne fikázni, de ez biztos pavlovi reflex), itthon-otthon, moziban vagy valamelyik német adón. esetleg J-t felkérhetném egy tudósításra, hátha jár moziba.

twist

Washington állam melegjogi törvényének első tesztje: a Honeywell International alkalmazottja, Sandi Scott-Moore beperelte az őt alkalmazó céget, mert az megtagadta, hogy betegbiztosítását kiterjessze a hölgy pasijára is. Sandi Scott-Moore szerint egyértelműen heteroszexualitása miatt diszkriminálta a Honeywell, hisz ha történetesen egy nővel élne együtt, a cég automatikusan megadná azokat a jogokat, amiket a pasijától megtagadott - mondjuk a cég szabályzata szerint e jogokat automatikusan megkapná, ha férji státusszal bírna. A cég szerint azonban a döntés nem diszkriminál, mert míg a heteroszexuálisok, ha élni akarnak e kedvezménnyel, összeházasodhatnak, addig a homoszexuálisok eleve nem tehetik ezt meg.
na, minden heterónak azonos jogokat a melegekével, de most azonnal!

kabbala - duplán

no, ez a mancs-ból - annyira szép, hogy muszáj ideböggyesztenem:
"GERSHOM SCHOLEM: A KABBALA MISZTIKÁJA "Vallási értelemben, ami az isteni megnyilvánuláson és a szentírások elfogadásán nyugszik, kétségtelenül lényeges szerepet játszanak a szent szövegekben megnyilvánuló effajta megnyilvánulások tulajdonképpeni jellegére vonatkozó kérdések. Sőt még többre is: ezek a kérdések különösen nyomatékkal bírnak krízisidőszakokban - és a misztika mint történelmi jelenség produktuma a krízisnek. A misztikusok olyan emberek, akik belső tapasztalatuk közreműködésével feltárják az értelem új rétegeit saját hagyományos vallásukban. Amennyiben ez a fajta tapasztalat nem elégséges ahhoz, hogy áttörje vallásuk hagyományos irányításának keretét, úgy elkerülhetetlenül felmerül annak kérdése, hogyan képesek hagyományosan szent szövegeikben rátalálni a viszszatükröződésre vagy előre látni saját tapasztalataikat; ezenkívül felmerülhet egy ettől nem kevésbé fontos kérdés, hogyan lehet a dolgokról alkotott véleményük összhangban azzal, melyet saját hagyományuk fogadott el."
Ha egy könyv fordítóját elütné egy autó, és egy évig nem múló sokkhatás alatt lenne kénytelen elvégezni munkáját határidőre, minek folytán a racionális szaktudományos nyelvezettel megírt tanulmány szövege egy misztikus élmény homályába burkolózna előtte, és a derék fordító ennek megfelelően a transzgrammatikus "nyelveken szólás" valamennyi jelét otthagyná a művön (lásd a fenti kiragadott, de tetszés szerint sokszorozható idézetet), akkor az illetőt mint a fordításirodalom különleges, parapszichológiai esetét tarthatnánk számon, és az "akut nyelvzavar" címkét ragasztanánk rá diagnózisként. Mivel azonban az illető szemlátomást nem tud se magyarul, se németül, mégis ráveti magát a kiváló Gershom Scholem alapvető tanulmányára és minden mondatát értelmetlenné és élvezhetetlenné gyalázza, és ebben lektorai és kiadója tettestársak, csakis a szerző és a magyar olvasó elleni, üzletszerűen elkövetett merényletről beszélhetünk.

- halasi -

Fordította: Ladányi Loránd, Hermit Kiadó, é. n., 237 oldal, 3100 Ft"

megint olyan témába keredtem bele, amibe nem is kellett volna igazán, meg nem is konyítok hozzá, egy halvány fikarcnyit talán, nagyon talán. nemtom, epébemártotttollú -halasi- mit szólna hozzá, én megkedveltem ezt a mopsik nevű fickót, és miután kivártam, hogy rendelt példányomat (vö. könyvespolc szekció) meghozza a posta, belebotlottam a neten is, fenn figyel az egész, itt.
S-nek - miután elolvasta a hátsó borító merészen általánosító összegzését a kabbaláról - madonna jutott az eszébe. most egész este ez volt ám szólni nálunk, hajaj.

eheti

zaharoff system

a reuteres bukás és a cnn mosakodása óta addig harcisan ejnyebejnyéző ismerőseim hirtelen csendben lettek, aztán jött néhány óvatos 'már a hírekben sem lehet bízni' mondat, ami úgy tűnik metamorfózisa csúcsát "a hazugság a muszlim kultúra része" tipusú kijelentésekben érte el, amikről nem is akarom tudni, rosszindulatúak vagy szimplán ostobák.
nekem erről az egész buliról zaharoff kartárs jut eszembe, akinek a zsebében ott lapult a Grand Croix de la Légion d'honneur, a Grand Cross of the Most Honourable Order of Bath, s még vagy harminc másik válogatott állami buksisimi. a nagy zaharoff aka fegyvereladási megaprofit alias kémkedés, propaganda, korrupció. minden más csak ráncfelvarrás a jól bevált rendszeren.
tintin fanok: hergé a l'oreille cassé-ban Bazaroff-ként utáltatja meg.